Németi János (Krasznaszentmiklós, 1939. nov. 22.) régészeti szakíró. Középiskoláit Nagykárolyban végezte (1957), a Babeş-Bolyai Egyetemen szerzett történelemtanári diplomát és régészeti szakképesítést (1967). A *nagybányai múzeum kutatója (1963-65), a nagykárolyi Városi Múzeum igazgatója (1965-77), a nagykárolyi Általános Iskola aligazgatója (1977-88), tanára (1988-90). Északnyugat Románia kora vaskorának vége és a második vaskor kialakulása c. tanulmánya alapján doktori címet nyert (1978). 1990 óta a bukaresti Trakológiai Intézet régészeti tudományos kutatója.
Első írását *Nagybánya város pecsétjének történetéről a Marmaţia közölte (1966). Kutatási területe az ősrégészet, főleg a vaskorszak Hallstatt és Latène szakasza. Szakdolgozatait az Acta Musei Napocensis, Acta Musei Porolissensis, Thraco-Dacica, Studii şi Cercetări de Istorie Veche şi Arheologie, Studii şi Comunicări Satu Mare közölte. Kiemelkedett közülük egy francia nyelvű értekezése: Contributions concernant la faciès Latèneien du Nord-Ouest de la Roumanie … la lumière de decouvertes celtiques de Piskolt (közli The Celts in Central Europe. Székesfehérvár 1974). Németül jelent meg Das s-hallstattzeitliche G-erfeld von Sanislău c. közlése (Thraco-Dacica 1982). Ugyancsak itt írt tanulmányt a Nagykároly határában feltárt bronzkori telepről (1990). Megírta az érendrédi ref. egyház rövid történetét (Nv. 1998). Tudománynépszerűsítő cikkeivel magyarul a Bányavidéki Fáklya, Nagykároly és Vidéke, Szatmári Hírlap, *Előre és *Művelődés hasábjain jelentkezett.
Petre Roman régésszel közös kötetét (Cultura Baden în România. 1978) az RSZK Akadémiai Kiadója jelentette meg.
T. Soroceanu: Cultura Baden în România. Acta Musei Napocensis 1978. 675-76.
(B. L.)