Paál András Imre (Kézdiszentkereszt, 1878. nov. 18. 1958. nov. 3. Kézdivásárhely) költő. Kézdivásárhelyt végzett négy gimnáziumot, majd kitanulta a lakatosmesterséget, s Csíkszeredában nyitott műhelyt. Az I. világháború több frontját megjárta. 1920-ban Brassóba került mint díszműlakatos; főleg épületekre, temetőkbe valóságos "vas-költeményeket" készített. A brassói Magyar Dalárda tagjaként alkalmi verseket szerzett az előadásokra, s egy versével megnyerte az Országos Dalosszövetség jeligés pályázatát. 1926-ban a dalárda kiadta Ősi földön c. verseskötetét, melyből a vezérmotívumot adó Toll és kalapács c. verset még 1978-ban is újraközölte a *Brassói Lapok.
Szabó Sámuel: Egy brassói lakatos-költő emlékére. *Brassói Lapok 1978. júl. 8.
(Sz. S.)