Páll György (Igal, Somogy vm. 1892. ápr. 11. 1975. nov. 24. New York) újságíró, lapszerkesztő. Gimnáziumot Temesvárott végzett, a budapesti egyetemen jogi doktorátust szerzett, majd az államrendőrség szolgálatába lépett. A Károlyi-kormány alatt főkapitányhelyettes. A forradalom bukása után visszatért Temesvárra, újságíró lett: a *Temesvári Hírlap belső munkatársa, Az Iparos c. lap felelős szerkesztője. 1928-38 között az *OMP temes-torontáli tagozatának főtitkára, 1940 után Kolozsváron az Erdélyi Párt tisztviselője. Szerkesztésében jelent meg a temesvári Magyar Ház felavatása alkalmából kiadott évkönyv (1930). Jakabffy Elemérrel közösen írta A bánsági magyarság húsz éve Romániában (Bp. 1939) c. tanulmányt.
1945-től egy ideig Svájcban, majd 1950-től az Egyesült Államokban élt. 1952-57 között a Szabad Európa *Rádió Sajtóosztályán az államigazgatás és a tervgazdasági ügyek előadója, 1958-70 között a Columbia University (New York) kutatója. Az Amerikai Erdélyi Szövetség alapító elnöke, 1959-től a Transsylvania c. lap szerkesztője.
Önálló kötetei: A magyar néphadsereg szerepe a szabadságharcban 1956 (New York 1957); Hungarian Revolution and the Hungarian People’s Army (New York 1957); Indexes of Hungarian Service Sectors and Financial Institutions 1938 and 1947-1965 (New York 1967); Personal Consumption in Hungary 1938 and 1947-1965 (New York 1968).
(Sz. J.)