Papp Sándor Zsigmond (Rădăuţi, 1972. máj. 22.) író, újságíró. Középiskoláit Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc Líceumban végezte (1991), majd a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégiumban szerzett diplomát (1995). A kolozsvári Babeş-Bolyai Egyetemen filozófia szakot végzett.
1995-96-ban az Erdélyi *Napló kulturális rovatvezetője volt; 1996-ban megnyerte a *Látó c. folyóirat novellapályázatát, ugyanebben az évben a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete nívódíját, 1997-ben a Kolozsvári Írók Társaságának debütálódíját. 1999-től a Krónika c. napilap belső munkatársa, rovatvezető.
Első írása az *Ifjúmunkás (Fiatal Fórum) irodalmi rovatában jelent meg (1991); közöl a *Látóban, a *Korunkban és a magyarországi Hitelben, a Helikon *Serény Múmia c. mellékletében. Írásai jelentek meg az Árnyékhatár (1991), az Éneklő Borz (Kolozsvár 1996) és az Erdélyi Dekameron (Székelyudvarhely 1996) c. antológiákban. Részt vett a diákújságírók jósikafalvi szaktáborainak több alkalmi lapja (Deviáns, Jegyzetfüzet, Móc-Árt) létrehozásában.
Önálló kötetei: ’72-es blues. Hangulatok (novellák, Mv. 1995. = Forrás); Ahonnan a város (novellák, Mv. 1998).
Fekete Vince: Ki vagy te, P. S. Zs.? (interjú). Helikon 1995/7. Csobán Endre Attila: Nincs érzékem a számokhoz. Helikon/Serény Múmia 1996/12. P. S. Zs.: Arról, hogy miért nem olvasok fel. Helikon 1996/13. Balázs Imre József: Legenda a köveken túli térről. *Korunk 1999/3.
(D. Gy.)