Sebe Béla (Brassó, 1935. júl. 12. – 1996. jún. 27. Mv.) – biológiai szakíró. Középiskoláit Sepsiszentgyörgyön végezte (1952), a Bolyai Tudományegyetem biológia–kémia szakán szerzett tanári diplomát (1957). 1959-ig Rétyen tanított, majd az IMSZ Maros megyei szervezetének aktivistája, 1961-től a marosvásárhelyi *OGYI biológiai, mikrobiológiai (1965), majd járványtani (1969) tanszékén laboratóriumvezető. 1977-től haláláig az orvosi biológia és genetika tanszéken adjunktus, a tanszék magyar előadója.
Foglalkozott a zöld algák tenyésztésével, kísérleti állatok beltenyésztésével, gyógynövények mikroszkopikus szerkezetének és antibiotikus hatásának vizsgálatával, a hepatitis A-vírus és a bélbaktériumok kórisméjével, valamint hisztokémiai, humángenetikai és járványtani kérdésekkel. Közel száz dolgozata az Orvosi Szemle, Revista Medicală, Igiena, Dermato-Venerologia, Viaţa Medicală, Studii şi Cercetări Inframicrobiologice, *Orvostudományi Értesítő c. folyóiratokban jelent meg.
Kőnyomatos egyetemi jegyzete: Biológia-genetika jegyzet egyetemi hallgatók részére (Mv. 1986). Társszerzője a Genetica medicală – Lucrări practice c. gyakorlati jegyzetnek (uo. 1988). Bedő Sándorral együtt fejezetet írt A marosvásárhelyi magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés 50 éve c. kötetbe (Bp. 1995).
(P. M.)