Száva János (Csíkszereda, 1949. jan. 21.) – műszaki író. Középiskoláit Csíkszeredában végezte (1967), majd autómérnöki diplomát szerzett a brassói Műszaki Egyetemen (1972). Ezt követően 1975-ig tervezőmérnök a brassói Autó- és Traktoralkatrész-tervező és Kutató Intézetben, 1975-től a Műszaki Egyetemen tanársegéd, 1981-től adjunktus, 1994-től egyetemi docens, 2000-től egyetemi tanár a brassói Transilvania Egyetem Mechanikai Karán, ahol a Szilárdságtan és Lengéstan Tanszéken ad elő. 1993-ban doktorált, disszertációjában a motorblokkok merevségi problémáival foglalkozott, először alkalmazva e célra az országban a holografikus interferometriát. 2001-től doktorátusvezető is. 1999-től szerkesztőbizottsági tagja a wroclawi egyetem gondozásában megjelenő Acta of Bioengineering and Biomechanics c. folyóiratnak.
Több mint 25 éve a műszaki mechanika kísérleti módszereit (főképp a holografikus interferometriát, valamint az elektrotenzométeres módszert) alkalmazza gépelemek, falalapú anyagok, ill. emberi csontok feszültség- és alakváltozásainak kiértékelésénél.
Társszerzőkkel megjelent egyetemi tankönyvei: Metode experimentale în dinamica structurilor mecanice. I–II. (I. Curtuval és V. Ciofoaiával, Brassó 2000–2001); Vibraţii mecanice (I. Curtuval és V. Ciofoaiával, uo. 2007); Rezistenţa materialelor (uo. 2007).
Száva Tibor Sándor: Gyergyói és szépvízi magyarörmények nyomában. Csíkszereda 2008. 591–592.
(D. Gy.)