Székely Szabó Zoltán (Rücs, 1949. aug. 26.) – író, humorista. A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceumban érettségizett 1967-ben. A kolozsvári BBTE magyar–angol szakán (1973), majd a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola színészképző szakán (1976) szerzett diplomát. 1973-ban Kézdikőváron tanár volt két hónapig, majd 1976–86 között a sepsiszentgyörgyi *Állami Magyar Színház színésze. 1987-ben Nyugatra távozott. Azóta Bécsben színházszervező, rendező, szerkesztő.
Első írása a Thália c. diáklapban jelent meg 1970-ben. Cikkeit, főként a sepsiszentgyörgyi színészéletről a Megyei Tükör, az Ifjúmunkás, az Új Élet, 1990 után a Hócipő közölte. A kilencvenes évektől a Bécsi *Napló szerkesztőbizottsági tagja, 1993–2002 között a bécsi Europa Club évkönyveinek szerkesztője.
Színházszervezői munkásságáért az *EMKE Bánffy Miklós-díjával tüntették ki (2008).
Önálló kötetei: Dákok a nyitott égbolton – Olaj a Tűzhelyre (politikai szatírák, Bp. 1991); Öntudat és faeke (politikai szatírák, uo. 1992); Volt egyszer egy társulat (beszélgetések, szatírák, paródiák, uo. 1993); Egy nemzedék – két felvonásban – erdélyi színészek tegnap és ma (interjúk, uo. 1994); Az elvtárs nem vész el (politikai szatírák, Sepsiszentgyörgy 1996); Könnyű nekem (humoros zagyvaság, Baja 2003); Bécsi magyar színházasdim (Bécs 2003).
Írói neve: Székely Tamás.
(S. Zs.)