Székely Útkereső – Székelyudvarhelyen indult közéleti, *művelődési és irodalmi havilap. Első száma 1990. ápr. 1-jén, az utolsó 1999 végén *jelent meg, felelős/főszerkesztője Beke Sándor, az *Erdélyi Gondolat Kiadó vezetője, kiadója a Székely Útkereső Kulturális Egyesület. Köteteinek szerkesztői: Balázsi Dénes, Csire Gabriella, Csomortáni Magdolna, Deák Zoltán, Gyöngyössy János, Kelemen Katalin, Kozma Mária, Lőrincz József, Pálhegyi Pál, Páll Szilárd, Ráduly János, Roth András Lajos, Szállasy János. Munkatársainak bőséges névsorában az ország minden tájáról toborzott hazai szerzőkön kívül magyarországiak (Bakay Kornél, Csiki László, Hajdú Gábor, Horpácsi Sándor, Görömbei András, Nagy Gáspár), kárpátaljaiak (Penckófer János), felvidékiek (Liszka József) mellett Svájcból Csihák György is szerepelt.
Tartalmilag változatos, a szépirodalom mellett legbővebben néprajzi fogantatású, történelmi, helytörténeti, tájföldrajzi, nyelvészeti, vallási tárgyú írásokat, gyakran népi hagyománygyűjtéseket *jelentetett meg. Közölt gyermekirodalmat is.
1994-ben addigi évfolyamainak anyagából kiadta a Székely Útkereső Antológiát.
A ~ folyóirat megszűnése után addig szórványos kiadványsorozata, a Székely Útkereső Kiadványok került tevékenységének középpontjába, amelyben előzőleg mindössze egy kötetet adott ki: *Vass László Levente hátrahagyott verseit (Egyedül az éjszakában. 1991). 1998-ban egyszerre 10 kiadvány *jelent meg a sorozatban, köztük Gábor Dénes: Gondolatok a Székely Himnuszról, Ráduly János: Nemzeti kincsünk – a rovásírás, Tankó Gyula: Gyimesi csángó népszokások, Nagy Olga: Hamupipőke igazsága, avagy mit tanulhattok a mesétől, mellettük Barabás László marosszéki népszokásgyűjteménye (Karácsonytól pünkösdig), P. Buzogány Árpád és Kész Csaba Levente egy-egy székely anekdotagyűjteménye (Kicsi szamár, nagy szamár, Krokodilok a Küküllőben). 1999-től évente ismét egy-két kötetet kínál az olvasóknak: István Lajos a korondi népi gyógymódokról, illetve a korondi aragonitbánya történetéről (1999), Kisgyörgy Imre a régi és mai kopjafákról (2001), Kovács Piroska a székelykapukról (2003), Bán Anna *Erdély és a székely székek címereiről (2005) adott ki kötetet; P. Buzogány Árpád kőrispataki népdalokat (2001), Gálfalvi Gábor Székelykeresztúr környéki lakodalmi verseket (2000) rendezett sajtó alá; Brauch Magda Beke Sándor istenes költészetét elemezte önálló tanulmányban.
Indulásának 15. évfordulójára *jelent meg Beke Sándor Székely Útkereső – szellemi *műhely a XX. század végén *Erdélyben c., a folyóirat és a kiadó történetét bőségesen dokumentáló kötete.
Bölöni Domokos: Székely Útkereső. Helikon 1990/21. – Józsa T. István: A hazai sajtó új térképe. II. *Korunk 1990/12. – Lőrincz József: A szellemi autonómia *műhelyei Székelyudvarhelyen. *Korunk 1992/7. – Bogdán László: Székely Útkereső. Háromszék 1995. márc. 11. – Kántor Lajos: Sajtó és önvizsgálat. *Művelődés 1995/2. – Fodor Sándor: Érdemes odafigyelnünk. *A Hét 1995. márc. 17. – Beke György: Székely Útkereső. *Honismeret 1996/2. – Sylvester Lajos: Csaba királyfi csillagösvényen. Háromszék 2000. febr. 12. – P. Buzogány Árpád: A Székely Útkereső kiadványok *műhelyében. Hagyomány és helyismeret közelképben. Székelyudvarhely 2007. – Sipos Erzsébet: Az imádság a lélek nyelve. Nyugati *Jelen 2007. aug. 28. – Brauch Magda (szerk): Székely Útkereső Antológia. 1990–1999. Székelyudvarhely 2008; uő (Beke Sándorral): Székely Útkereső. 1990–1999. Laptörténet és sajtóvisszhang. Uo. 2008. – Az élőszó dicsérete. Kritikák, recenziók, beszélgetések a Székely Útkereső hasábjain (vál. Beke Sándor, bev. P. Buzogány Árpád). Uo. 2008.
(G. D.)