Szervátiusz Tibor (Kv. 1930. júl. 26.) – szobrász. ~ Jenő fia. A kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán *Vetró Artúr növendékeként szerzett oklevelet (1955). 1959–61 között bábfaragóként a kolozsvári bábszínháznál dolgozott. 1976-ban áttelepedett Magyarországra; Budapesten él.
Pályája kezdetén apja *művészete hatott rá, annál is inkább, mivel közös műteremben dolgoztak. E hatásoktól való tudatos elhatárolódása érdekében kezdett új anyaggal, hegesztett fémmel dolgozni. Pályakezdésének expresszív erejű művei a Kolozsvári Krisztus (hegesztett vas, 1965); Tüzes trónon c. Dózsa-szobra (hegesztett vörösréz és vas, 1968–72); a *szamosújvári parkban álló Szökőkút (réz, 1967). Szervátiusz Jenővel közösen állítottak monumentális szoboremléket *Tamási Áron farkaslaki sírjánál (trachit, 1971), és készítették el a Jókai-emlékkövet Pápán (1978).
Kezdetben a néprajzi-népművészeti témák foglalkoztatták, a moldvai és gyimesi csángók, illetve a csíki székelyek világából merített motívumok. Magyarországra átköltözése után egyre közvetlenebb kapcsolatba került a kortárs egyetemes *művészettel, s ezek a hatások az organikus nonfiguratív *művészet felé irányították érdeklődését. Számos megrendelést kapott köztéri művekre és síremlékekre.
Az irodalom iránti vonzódása a magyar költészet és próza nagy alakjainak megmintázására ihlette. Így készült el a kolozsvári Magyar Színház előcsarnokában álló Móricz Zsigmond-büsztje (andezit, 1967), majd Petőfi- és Ady-portréi, a Németh Lászlót megmintázó domborműves sztéléje (1980), Nagy László síremléke (1985), Szabó Dezső-képmása (1990).
Művészetét mind erdélyi, mind magyarországi működése során elismerő méltatás övezte. 2001-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.
Munkáinak egy része, apja alkotásaival együtt, állandó kiállításon a kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplom parókiáján kapott helyet.
Koczogh Ákos: Szobor és irodalom. Sz. T. portréiról. *Kritika 1965/9. – Juhász Ferenc: Szervátiusz. Új Írás 1968/9. – Solymár István: Sz. T. szobrai. Kortárs 1974/12. – Nagy László: Ady Endre andezitből. Élet és Irodalom 1975. nov. 22. – Wagner István: Életmű – több nézetből. Sz. T. szobrászatáról, szubjektíven. Új *Művészet 1966/4. – Halász Anna: Ajánlás egy szükséges és tán lehetséges kiállításhoz. *A Hét 1996/41.
(M. J.)