Szimonisz (Simonis) Henrik (Detta, 1898 – 1972. Buk.) – újságíró, költő, elbeszélő, műfordító, lapszerkesztő. Elemi iskoláit szülővárosában végezte, majd amikor családja 1910-ben Temesvárra költözött, mint szobafestő dolgozott, közben magánúton képezte magát. 1914-ben belépett az ifjú szocialisták szövetségébe. 1916-tól kezdett magyarul és németül írni. A két világháború közötti évtizedekben elbeszéléseket, verseket, riportokat, recenziókat és jegyzeteket közölt a temesvári újságok és folyóiratok hasábjain. 1931-től a *Franyó Zoltán szerkesztette *6 Órai Újság belső munkatársa volt. 1934 elején Mondd már! címmel egy mindössze néhány számot megért szatirikus politikai és társadalmi lapot adott ki. Marussja. Regény a mai Oroszországból címmel magyarra fordította Fjodor Gladkov Pjanoje szolc c. regényét, amelyet könyv alakban a *6 Órai Újság adott ki Temesváron.
A II. világháború után, 1945–46-ban kiadta a Die Woche c. hetilapot. 1945-től 1949-ig az újraindított német nyelvű napilap, a Temeswarer Zeitung szerkesztőségében dolgozott, majd annak megszűnését követően, 1949-ben Bukarestbe költözött, ahol a *Művelődési Útmutató német nyelvű változatának, a havonta kiadott Kultureller Wegweisernek a főszerkesztőjévé nevezték ki. A lap 1956-tól Volk und Kultur címmel látott nyomdafestéket. Az 1970-es évektől a német nyelvű központi napilap, a Neuer Weg külső munkatársa volt. Karácsonyfa-tűz okozta halálát.
Kötetei: Riadt órák (versek, Tv. 1932); Stunde des Schreckens (regény, uo. 1935); Máglya (uo. 1936); „Scheiterhaufen” (regény, uo. 1937); „Brennpunkt” (uo. 1938); A gyújtópont. Tanulmány a szudétanémet problémáról (uo. 1938); Gespensergang durch die Zeit. Aus den dunklen Tagen des Hitlerfaschismus im Banat (regény, uo. 1946); Grenzpfahl der Freiheit (elbeszélések, Buk. 1956); Freunde, die uns begegnen (regény, uo. [1961]); Das Lied der Unterdrückten (versek, uo. 1963).
(Sz. J.)