Szives (Schmiedt) Béla (Mérk, 1901. márc. 6. – 1971. nov. 13. Hatvan) – római katolikus egyházi író. Középiskoláit a szatmárnémeti Római Katolikus Főgimnáziumban végezte, teológiai tanulmányait ugyanott a püspöki papnevelő intézetben kezdte és Budapesten a Központi Szemináriumban fejezte be. 1924-ben szentelték pappá, teológiai doktorátust 1942-ben szerzett. Előbb (1924 októberéig) segédlelkész volt Vállajon, majd Mérken (1927-ig), Nyírcsaholyban (1928 augusztusáig), Nyírmadán (1928–35 között), Pusztadoboson (1935–71). Ez utóbbi szolgálatát megszakítva, 1946-ban a szatmári püspökség irodaigazgatója.
Munkái: Isten atlétái (Bp. 1931); Lelket az életbe (uo. 1933); A megváltás szolgái (uo. 1937); Tükör előtt (uo. 1939); Az Úr katonái (Nagy Miklóssal, uo. 1940); Az Úr napja (Schrotty Pállal, uo. 1941); A fehér torony hívei (uo. 1942); Lorettói litánia (uo. 1943); Tövisfalvi tisztelendő (Szatmárnémeti 1947).
Tempfli Imre – *Sipos Ferenc (összeáll.): A szatmári római katolikus egyházmegye író-papjai. Szatmárnémeti 2000. 190–191.
(B. L.)