Új Magyarok – *Fényes Samu 1933-ban Bécsben indított havi folyóirata, amelyet, miután egy számát Ungváron adta ki, 1933 októberétől 1937 szeptemberéig – román hatósági engedéllyel – Bukarestben jelentetett meg.
A lap Bukarestben kiadott első számának programcikkében a szerkesztő baloldali eszmeiségű célokat fogalmaz meg, a Trianon utáni magyarországi rendszer „revizionista, irredenta kurzusának kíméletlen bírálatát”, a minden jogtól megfosztott paraszti milliók érdekeinek védelmét, az arisztokrácia politikai szerepének leleplezését, a románokkal, szerbekkel, szlovákokkal való „testvéri békesség” munkálását, köszönetet mondva azért az „előkelő és előzékeny” vendégfogadásért, amelyben a szerkesztő Romániában részesült.
A további cikkekben, a politikai-társadalmi rovat közleményeiben a szerkesztő nyomon követte a magyarországi bel- és külpolitikai élet fejleményeit. Kommentárjai általában bíráló, elítélő jellegűek voltak: beállításában a történelmi Magyarország a népek börtöne, ezzel szemben az utódállamokban a magyarság a demokratikus politikai szabadságjogok áldásaiban részesül. „Ma az egész világon egy ország van – írta –, ahol a *magyar nép teljesen el van nyomorítva és nyomva: Magyarország.” Támadta a magyar írókat, akik „igazában az állam szolgálatában állnak”, globálisan az erdélyi magyar sajtót, amely „dohos levegőjű és konzervatív”, „minden tekintély és súly híján való”. Heves vitákat folytatott az Erdélyi Lapokkal, a Keleti Újsággal, a Brassói Lapokkal. Külpolitikai kommentárjaiban élesen bírálta a hitlerizmus eszmerendszerét és politikai gyakorlatát, az antiszemitizmust, figyelmeztetett a háborús készülődésekre.
Az egyszemélyes folyóirat cikkeinek, kommentárjainak – sőt a benne közölt szépirodalmi alkotásoknak is – legnagyobb részét aláírás nélkül vagy álnéven közölte. Az aláírt cikkek szerzői között Dániel Arnold, Fejér Dezső, Kéri Pál, Leleszy Béla, Molter Károly, *Salamon László (Maros Tamás), Silbermann Jenő, Tabéry Géza, *Turnowsky Sándor (Skydor), Vincze Sándor nevével találkozunk.
Irodalmi rovatát csaknem teljes egészében a szerkesztő, *Fényes Samu folytatásos regényei, főképpen falusi tárgyú elbeszélései töltötték ki. Rendszeresen közölt könyvbírálatokat, ismertetéseket többek között a Puszták népéről, a Néma forradalomról, a Viharsarokról, *Veres Péter könyveiről. Ugyancsak rendszeresek voltak a folyóiratban a kortárs tudományos elméleteket ismertető cikkek, tanulmányok is, többek között Einstein, Max Planck, Freud és mások – nyilván más közlésekből átvett – írásai. Filozófiai, közgazdasági, pszichológiai, történelmi, szociológiai kitekintéseiben szólt a kortárs tudományos élet újdonságairól, eredményeiről. Ebben a vonatkozásban több volt ez a folyóirat, mint a román kormánykörök pénzén kiadott antirevizionista, nemzetellenes fórum, aminek a kortársak a nézeteivel folytatott vitákban minősítették.
Ligeti Ernő: Súly alatt a pálma. 52–53.
(B. I.)