Varga Attila (Szatmárnémeti, 1963. ápr. 21.) – jogi szakíró. Középiskolai tanulmányait Szatmárnémetiben végezte (1981). Jogi diplomáját a Babeş–Bolyai Egyetemen (1986), a jogtudományok doktora fokozatot a bukaresti egyetemen szerezte alkotmányjogból (2006), dolgozatának témája: A törvényhozási eljárás alkotmányossága. 1989-ig jogtanácsos Szatmárnémetiben, majd 1990-ben Maros megyében. 1990-ben az RMDSZ listáján parlamenti képviselővé választják, azóta aktív tagja a román parlament különböző jogi és törvényelőkészítő bizottságainak, alelnöke az emberjogi, vallásügyi és kisebbségügyi albizottságnak. Közben 1993-ban ösztöndíjjal Strasbourgban tanult, az Emberi Jogok Intézetében. 1997–99 között a Szatmár megyei RMDSZ elnöke, 1998-tól az Identitas Alapítvány elnöke, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jogtanácsosa. 1999-től előbb a BBTE szatmári Közigazgatási Főiskoláján, majd a kolozsvári Politikatudományi és Közigazgatási Karon alkotmányjogot, polgárjogot, családjogot és jogelméletet adott elő, ugyanakkor tanít a Sapientia *Erdélyi Magyar Tudományegyetemen is.
Képviselőházi tudósításait és törvényismertetéseit rendszeresen közli a Szatmári Friss Újság, a romániai változások európai kontextusba illesztett jogi problémáiról *A Hétben, a *Korunkban, a Magyar Kisebbségben, a Romániai Magyar Jogtudományi Közlönyben jelennek meg pontos és szakszerű terminológiával megfogalmazott cikkei, tanulmányai. Ezek közül a jelentősebbek: Autonómiaformák. Lehetőségek és következmények (*A Hét 1995/28); A nemzeti kisebbségek az emberi jogok és a belső önrendelkezés között (Magyar Kisebbség 1996/3); Néhány észrevétel a kettős állampolgárság vitájához (Magyar Kisebbség 1999/2); Reglementarea constituţională a bisericilor din România, începînd cu 1918 (Altera 2000); A romániai alkotmánymódosítás politikai, jogelméleti és törvényhozási háttere (Regio 2003/4); Közösségi célok, törvényhozási eszközök és politikai tétek a kisebbségi törvénytervezet kapcsán (Magyar Kisebbség 2005/1–2); Kisebbségi jogok rendszere és a kulturális autonómia a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetben (Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny 2005/1).
Gyűjteményes kötetekben közölt írásai: Európa és a Balkán között (in: Sokszemközt. Európában és otthon élő *erdélyi magyarok dialógusa. Stockholm–Bp. 1995 = *Erdély Kövei); Önvizsgálati kísérlet. A szatmári tájegység társadalma, szellemi és politikai értékrendje (in: Útközben. Pillanatképek az *erdélyi magyar politika reformjáról. Csíkszereda 1999); Kisebbségek Európája – átmenet a konfliktusok századából a megbékélés századába (in: Kis nemzetek és nemzetiségek a harmadik évezred Európájában. Szatmárnémeti–Kv. 2001); Státustörvény vagy vándorbot (in: A Státustörvény. Bp. 2002); Jogalkotási szempontok és politikai kifogások: a magyar–román véleménykülönbségek a Státustörvénnyel kapcsolatban (in: A Státustörvény – előzmények és következmények. Bp. 2002); Alkotmánymódosítás Romániában. Egy kivételes törvényhozási folyamat jogelméleti és politikai háttere (in: Románia alkotmánya. Kv. 2003); Angajarea răspunderii guvernului, o procedură parlamentară specială de legiferare şi control (in: Despre constituţie şi constituţionalism. Buk. 2006).
Önálló kötetei: Nulla pax sine iustitia. Kisebbségjogi írások (Kv. 2002); Általános állam- és jogelmélet (uo. 2006); Alkotmányjogi és államszervezési alapismeretek (uo. 2003).
Előszavával jelent meg: Egy szatmári czívis feljegyzései (Szatmárnémeti 1996), valamint *Balogh Artúr jogtudományi munkája, A kisebbségek nemzetközi védelme a kisebbségi szerződések és a békeszerződések alapján (Csíkszereda 1997).
Barabás István: Mit ér a béke *igazság nélkül? Interjú V. A.-val. *A Hét 2003/9. – Sz. G.: Nulla pax sine iustitia. *Korunk 2003/6. – Parászka Boróka: Az RMDSZ kinőtte a kisebbségi politikát. Interjú V. A.-val. *A Hét 2004/35–36.
(B. L.)