Vértes Oszkár (Bp., 1875. nov. 23. – 1933. szept. 27. Kv.) – orvosi szakíró, szerkesztő. Orvosi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, 1899-ben kapott oklevelet, majd ugyanott az 1. sz. nőgyógyászati klinikán gyakorló orvos. Később tanársegéd a tübingeni orvosi egyetemen, majd segédorvos a budapesti Szent János Kórházban. 1907-ben Kolozsváron telepedett le, ahol a *Ferenc József Tudományegyetem Orvosi Karán a nőgyógyászati klinika tanársegéde lett. 1914-ben magántanárrá habilitálták nőgyógyászati műtéttanból. Részt vett az I. világháborúban, mint ezredorvos szerelt le. 1919 után gyakorló orvosként dolgozott tovább Kolozsváron. 1927-től a marosvásárhelyi Czakó-féle szanatórium orvosa és a Bábaképző Intézet tanára. 1920–28 között az *Erdélyi Orvosi Lap szerkesztőbizottságának munkatársa, tagja a Paul Ehrlich Orvosegyesületnek és az EME Orvosi Szakosztályának.
Kutatásainak főbb témakörei: a méh- és petefészekdaganatok, terhességi toxikózis, menstruációs zavarok. A szülészet és nőgyógyászat tárgyköréből tanulmányait magyar és német szaklapok közölték: első dolgozata 1909-ben jelent meg, majd a Lechner Emlékkönyvben (Kv. 1915), az Erdélyi Orvosi Lapban, az Orvosi Hetilapban (1928) és az Orvosi Szemlében (1929) ismertette klinikai vizsgálatainak eredményeit.
(P. M.)