Visky Júlia (Bp., 1922. jan. 18.) – evangéliumi író, ~ Ferenc (1918) felesége, ~ András (1957) anyja. Középiskoláit Budapesten végezte, ezt követően nővérképző főiskolába járt. Közben megismerkedett a református egyházban működő CE Bethánia evangéliumi mozgalommal és majdani férjével áttelepült Romániába. Miután férjét elítélték, 1959-ben hét gyermekével a havasalföldi Bărăganba, előbb Răchitoasa, majd Lăteşti faluba deportálták, ahonnan 1964-ben térhettek haza.
Önéletrajzi visszaemlékezéseinek első kiadásai külföldön jelentek meg, álnévvel vagy névtelenül, magyarul csak 1989-ben, ezekben deportálása és szabadulása történetét foglalja össze. Fiatal lánykorának eseményeiről, életének fordulásáról, az élő hitre jutásról a Három kereszt c., 1993-ban megjelent munkájában számol be.
Életéből merítette témáját Júlia c. monodrámájához fia, ~ András, mintegy női passiójátékot alkotva ezzel a szerelmi párbeszéddel.
Művei: Az Úré a szabadítás (hollandul Op Adelaarsfleugers Gedragen. 1986; magyarul Bp. 1989; angolul, Julia Francis álnéven, Oklahoma 1989; románul Kv. 1993); Három kereszt (Arad 1993; újrakiadás Kv. 2007; románul: Trei cruci. Arad 1993; újrakiadása uo. 2006; hollandul De drie kruisen. Gorinchen 1986).
(K. E.) [Kántor Erzsébet]: V. J.: Az Úré a szabadítás. *Korunk 1991/2. – Andrée Dufour: Défi à la violence. Temoignage de J. V. (V. J. élettörténete). Genf–Párizs 1995. – Visky András: Júlia. Párbeszéd a szerelemről. Bp. 2003.
(B. K.)