Zala Béla (Arad, 1898. dec. 5. – 1972. márc. 31. uo.) – lapszerkesztő, előadóművész. Középiskoláit szülővárosában végezte, 1918–20 között Budapesten a Színművészeti Akadémiát látogatta. Aradra hazatérve a két világháború között szavalóművészként tevékenykedett. Személyes *barátság fűzte Franyó Zoltánhoz; 1925-ben az általa szerkesztett Genius, 1926-ban Szántó György lapja, a *Periszkop igazgatója; 1927-ben a rövid életű aradi Literatura felelős szerkesztője. Baloldali beállítottságáról volt ismert, az illegális kommunista párttal is szimpatizált. 1950-től haláláig az Arad Megyei Múzeum igazgatója volt.
Előadóművészként fellépett *Erdély számos városában, de Magyarországon, Csehszlovákiában is. Elsősorban Petőfi, Ady, Babits, a világirodalomból Edgar Allan Poe, Karl Otten, Rainer Maria Rilke, Émile Verhaeren verseit tolmácsolta, többször Tessitori Nórával együtt lépett fel. Az ember tragédiája kamaraelőadásán Lucifer szerepét alakította.
(U. J.)