Leírás

Válogatás magyar költők legszebb szakrális verseiből. Válogatta, szerkesztette és az előszót írta Lisztóczky László.

Lisztóczky tanár úrral az irodalom szeretete által ismerkedtem meg, amikor itt járt városunkban, ahol az 1960-as években gimnáziumi tanár volt. Az is elgondolkodtató, hogy amikor ő Kalocsán tanított, azokban az években jelentkeztem Egerbe, a papi szemináriumba, hogy teológiai tanulmányaimat megkezdjem. Ő most él ott, Gárdonyi városában, s a nemrég egyetemi rangra emelt főiskolán mint irodalmár kamatoztatta talentumait, és teljesítette ki életművét. Most én élek Kalocsán, és erőmből telhetően az irodalmat is beleszövöm lelkipásztori munkámba.

A Patyolat üzenete című versantológia a magyar irodalom keresztmetszetét adja egy-egy verssel a kezdetektől napjainkig. A nagyarányú válogatás a költészet, az istenes költészet iránt érdeklődőknek igazi breviárium. Minden bizonnyal sokat ismernek belőle a literátus emberek, de ugyancsak bizonyos, hogy vannak versek, amelyeket most fedeznek fel először.

Az első név szerint ismert költő a gyűjteményben Janus Pannonius, az utolsó Nagy Gáspár. Van abban valami lelki összecsendülés az antológia válogatójával, hogy épp e két költőnek a temetése, illetve újratemetése alkalmával én mondtam a gyászbeszédet a budapesti Egyetemi templomban, illetve a pécsi székesegyházban.

Nagy Szent Vazul tanítja: „csüngjetek a költőkön”, mert ők ki tudják mondani, le tudják írni, amit az egyszerű emberek csak gondolnak vagy éreznek. Ha ez így van a mindennapi lelki tapasztalatokkal, mennyivel inkább így az istenélményekkel, hiszen a háromszorosan szent Isten léte világít, mint az égő nap, de szemünk bele nem tekinthet.

Nem profán plagizálás csupán, hiszen vallásos versekről van szó, Szent Ágostonnak a hallomása a Szentírásról, amikor Isten megszólította: Tolle et lege – Vedd és olvasd!

(Bábel Balázs, kalocsai érsek)