Leírás

Oltyán László 1979-ben befejezett alkotása Esterházy Péter népszerű és sokszor idézett regényének ismeretében „termelési regény”. A szerző ebben a regényében a saját tragédiáját, 1990-ben bekövetkezett korai halálát látnokként olyan drámai erővel vetítette előre, hogy beleborzongunk. Mintha ráérzett volna a „párbeszéd és az elmesziporka” nagymesterének tartott, nemrég elhunyt Hubay Miklós drámaíró ars poeticájának lényegére: „Én a drámában job­ban szeretem a megtört embereket, a jellem nagy töréseit és a megváltásért kiáltó bűnöket.”
Az újságíró-írót minden eddig megjelent kisregényében, regényében – Csak egy szobát, Felmentés, Erdélyi elmebaj, Fapapucsos messiások – és kéziratban maradt műveiben már-már megszállottként az az emberiséggel egyidős erkölcsi axióma foglalkoztatja: ha valaki – legyen az államfő, kormányfő, miniszter, kétkezi munkás, úgynevezett kisember – az igazság, a becsület, az emberi tisztesség egyetemes értékei rovására akár a legkisebb félrelépést is megteszi, annak törvényszerű a bukása, az erkölcsi megsemmisülése. Szerinte az ilyen bűnökre nincs felmentés! (Tófalvi Zoltán)