Entz Géza (1981 • 2019)

Entz Géza (Budapest, 1913. márc. 2. – 1993. márc. 2., Budapest) – művészettörténész, ifj. Entz Géza apja. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, ahol a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karának hallgatója volt (1931–37). Kezdetben Budapesten az Országos Bibliográfiai Központnál (1939–41), majd Kolozsváron az Egyetemi Könyvtárnál (1941–45) dolgozott, később a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen a művészettörténet tanára (1945–50). Budapestre költözve egy ideig (1950–53) a Múzeumok Központjánál tevékenykedett. 1953-tól nyugalomba vonulásáig az Országos Műemléki Felügyelőség tudományos osztályának vezetői tisztét látta el. 1969-től tanszékvezető tanár volt a Képzőművészeti Főiskolán.

Kilencéves erdélyi tartózkodása idején hozzálátott a műemlékek számbavételéhez s az Erdélyi Múzeum középkori anyagának rendezéséhez. A gyakorlati munka mellett megkülönböztetett figyelmet szentelt a középkori művészet levéltári forrásanyagának, s rövid időn belül az erdélyi román kori és gótikus művészet kitűnő ismerőjévé vált. Erről tanúskodnak a szakfolyóiratokban és önállóan megjelenő dolgozatai, többek közt: Szolnok-Doboka középkori művészeti emlékei (ETF 150. Kv. 1943): A középkori székely művészet kérdései (ETF 162. Kv. 1943); Székely templomerődök (Szépművészet, Bp. 1944); Az erdélyi műtörténetírás kérdéseihez (Kv. 1945); Kolozsvár környéki kőfaragó műhely a XIII. században (Kv. 1946); A széki református templom (Kv. 1947); A Farkas-utcai templom (Kv. 1948).

Az erdélyi középkori emlékekkel való foglalkozást szülővárosába visszatérve is folytatta, amint ezt újabb tanulmányai és könyvei bizonyítják: Harina román kori temploma (Művészettörténeti Értesítő, Bp. 1954); Művészek és mesterek az erdélyi gótikában (Kelemen-emlékkönyv, Kv. 1957. 249–64.); A gyulafehérvári székesegyház (Bp. 1958); Mittelalterliche rumänische Holzkirchen in Siebenbürgen (a George Oprescu-emlékkönyvben, Buk. 1961. 159–71.); A kerci cisztercita építőműhely (Művészettörténeti Értesítő, Bp. 1963, francia fordításban is); Die Baukunst Transsilvaniens im XI–XIII. Jahrhundert (I-II. Bp. 1968).

Az utolsó évtizedekben jelentős szerepe van a magyarországi műemlékvédelem megszervezésében s a műemlékek népszerűsítésében. A Corvina, ill. a Magyar Helikon és a Corvina művészi kiállításban jelentette meg A gótika művészete (Bp. 1973) és Gótikus építészet Magyarországon (Bp. 1974) c. szakmunkáit.

 

 

Munkái

Önálló kötetei

A magyar műgyűjtés történetének vázlata 1850-ig (Bp., 1937.); Klimó György pécsi püspök kulturális tevékenysége (Pécs, 1940.); Jankovich Miklós, a műgyűjtő (Bp., 1942.); A dési református templom (Kv., 1942.); A csicsókeresztúri római katolikus templom (Kv., 1942.); Szolnok-Doboka középkori művészeti emlékei (Kv., 1943.); Magyar főpapok művészeti és műveltségi tevékenysége a XVIII. században (Bp., 1943.); A Farkas-utcai templom (Kv., 1948.); Gótikus udvarház Alsóőrsön (Bp., 1956.); A gyulafehérvári székesegyház (Bp., 1958.); A középkori Magyarország művészete (Bp., 1959.); Nyugati karzatok románkori építészetünkben (Bp., 1959.);  A boroszlói városháza Mátyás-arcképei (Bp., 1960.); A Művészettörténeti Dokumentációs Központ munkája (Bp., 1960.); Magyar műgyűjteményt ábrázoló XVIII. századi festmény (Bp., 1961.); Az alsóörsi gótikus ház (Veszprém, 1962.); A kerci (cirtei) cisztercita építőműhely (Bp., 1963.); Nouveaux résultats des recherches poursuivies en Hongrie sur le gothique tardif et la Renaissance (Bp., 1963.); A korszerű régészeti kutatások szerepe a műemlékvédelemben (Bp., 1966.); Gótika (1970.); A gótika művészete (Bp., 1973., újrakiad. 1978.); A budavári Nagyboldogasszony-templom és a Halászbástya (Bp., 1974.); Gótikus építészet Magyarországon (Bp., 1974.); Muzeológia-, műemlékvédelem-, restaurálástörténet (Bp., 1975.); Nyírbátor, Református templom (Bp., 1980., újrakiad. 1983., 1991.); Ikonográfia (Bp., 1984.); Csaroda, Református templom (Bp., 1984.); A Mátyás-templom és a Halászbástya (Bp., 1985.); Erdély építészete a 11–13. században (Kv., 1994.); Erdély építészete a 14–16. században (Kv., 1996.); A középkori székely művészet kérdései (Onga, 2013.);

 

Társszerzőkkel

A Balaton élete (Sebestyén Olgaával. Tihany, 1940.); A széki református templom (Sebestyén Józseffel. Kv., 1947.); Entz Géza–Gerő László: A Balaton-környék műemlékei (Gerő Lászlóval. Bp., 1958.); Nyírbátor (Szalontai Barnabással. Bp., 1959.); A Magyar Régészeti, Művészettörténeti és Éremtani Társulat 1959. évi működése (Weiner Mihálynéval. Bp., 1960); Kecskemét (Genthon Istvánnla, Szappanos Jenővel. Bp., 1961.); István király szarkofágja (Szakál Ernővel. Bp., 1963.); Magyarország (többekkel. Bp., 1978., újrakiad. 1982.); A kolozsvári Farkas utcai templom címerei (Entz Géza és Kovács András tanulmányaival. Bp., 1996.);

 

Gyűjteményes kötetekben

Tudományos feldolgozás, publikálás, népszerűsítés a műemlékvédelemben. In: Műemlékvédelem és a társadalom (Eger, 1976. 117–122.); Visegrád fényében. In: A magyar régészet regénye (szerk. Szombathy Viktor. Bp., 1976.); A főiskolai szintű restaurátorképzés helyzete Magyarországon. In: A restaurátorképzés helyzete és problémái (szerk. Kiss Tamás. Bp., 1977. 21–27.); A csarodai református templom. In: Találkozás Bereggel (szerk. Mező András (Vásárosnamény, 1978. 45–47.); A magyar lovagkor. In: Hogyan éltek elődeink? (szerk. Hanák Péter. Bp., 1980.); Temetők, temetőkben lévő művészeti emlékek védelme. In: Hajdú-Bihar temetőművészete (főszerkesztő Szőllősi Gyula. Debrecen, 1980., 75–78.); Magyar Kultúrszemle, 1941. január 15. In: Medgyessy Ferenc arcképe (szerk. és vál. Deák Dénes. Bp., 1981.); Restaurátorképzés Magyarországon. In: Képzőművészeti emlékek védelme (Eger, 1982., 93–96.); Szabolcs-Szatmár megye műemléki topográfiájának tanulságai. In: A műemlékvédelem negyedévszázada Hajdú-Bihar megyében, 1958–1983. (szerk. Angyal László. Bp.,. 1985. 65-66.); A Jankovich-gyűjtemény festményeiről. In: Jankovich Miklós, a gyűjtő és mecénás, 1772–1846. (szerk. Belitska-Scholtz Hedvig. Bp., 1985. 79–81.); Régészet a műemlékvédelemben. In: A régészeti műemlékek védelme (Eger. 1986., 17-18.); A kolozsvári Farkas utcai templom építéstörténete. In: Ötszáz éves a kolozsvári Farkas utcai templom (szerk. K. Fogarasi Zsuzsa. Bp., 1986. 13–30.); Nyírbátor műemlékei. In: Tanulmányok Nyírbátor és a Báthori család történetéhez (szerk. Dám László. Nyírbátor, 1986. 87–92.); Ipolyi Arnold és a műemlékvédelem (72–75.). Ipolyi Arnold és a művészettörténet (66–71.). In: Ipolyi Arnold emlékkönyv (szerk. Cséfalvay Pál és Ugrin Emese. Bp., 1989.); Levéltári kutatás a műemlékvédelemben. In: Műemlékvédelem és társtudomány (Eger, 1990. 45–48.); A Szent István alapítású erdélyi püspökség első székesegyháza. In: Doctor et apostol – Szent István-tanulmányok (szerk. Török József. Bp., 1994. 101–105.);

 

Idegen nyelven

Die Gotik in Ungarn (Bp., 1959.); Westemporen in der ungarischen Romanik (Bp., 1959.); Die Marienkirche (Matthiaskirche) und die Fischerbastei auf dem Burgberg von Buda (Bp., 1965.);  Die Baukunst Transsilvaniens im XI–XIII. Jahrhundert (Bp., 1968.); Gotische Baukunst in Ungarn (Bp., 1976.); Die Kunst der Gotik (München–Bp., és Lipcse–Bp. 1981.); Budapest, Matthiaskirche (Bp., 1985.);

La cathédrale de Gyulafehérvár (Alba Iulia) (Bp., 1958.); Le chantier cistercien de Kerc (Cira) (Bp., 1963.); La reconstitution du sarcophage du roi Étienne (Szakál Ernővel. Bp., 1964.); La tutele dei monumenti negli ultimi tre anni (Bp., 1957.); L'église de la Vierge dite église Mathias a Buda et le Bastion des Pêcheurs (Bp., 1965.);

I bronzetti della collezione Marczibányi (Bp., 1955.);

The Church of Our Lady (Mathias Church) in Buda and the Fischermen's bastion (Bp., 1965., újrakiad. 1987.);

 

Szerkesztés

Magyar műemlékvédelem 1973-1974. (szerk. másokkal. Bp., 1977.); Szabolcs-Szatmár megye műemlékei, 1-2. (Bp., 1986–1987.);

 

 

Irodalom

Maria Ana Musicescu: Cercetări de artă medievală in omagiul lui George Oprescu. Studii şi Cercetări de Istoria Artei 1962. 239-240. – Entz Géza nyolcvanadik születésnapjára. Tanulmányok (szerk. Valter Ilona. OMvH, Bp., 1993.