Tamás Lajos, Treml (Tv., 1904. márc. 23. – 1984. szept. 19. Bp.) – nyelvtudományi szakíró. 1933-ig a Treml nevet viselte, ekkor behívták a Volksbundba, ez elleni tiltakozását hangsúlyozva vette fel anyja családnevét. Középiskoláit Aradon végezte, 1922-ben lett a budapesti Eötvös Kollégium tagja. 1922–24 között matematika–fizika szakra járt a budapesti egyetemen, majd német, francia és román szakcsoportból szerzett diplomát. Ösztöndíjasként a bécsi, a berlini és a párizsi egyetemek hallgatója, 1930-ban doktorált. 1936-ig a Széchényi Könyvtár munkatársa volt. 1933-tól a budapesti egyetem magántanára, 1936-ban az általános romanisztika és román *filológia tanszékre került. 1940–44 között a kolozsvári *Erdélyi Tudományos Intézet igazgatója, a Kolozsvárra visszaköltözött I. *Ferenc József Tudományegyetem tanára. 1944 őszén visszatért Budapestre, ahol tanszékvezetői munkája mellett 1948–51-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karának dékánja, 1951–56-ban az egyetem rektora volt. 1940-től az MTA levelező, 1964-től rendes tagja, 1963–65-ben az MTA I. Osztályának titkára, 1966-tól nyugdíjazásáig (1973) az MTA Nyelvtudományi Intézetének igazgatója.
Első tudományos publikációját 1927-ben közölte. Későbbi tudományos tevékenységének középpontjában a magyar–román nyelvtörténeti és művelődéstörténeti kapcsolatok vizsgálata állt. A román, neolatin, albán nyelvtudomány, a balkáni *filológia, a Duna-táji areális nyelvészet és az általános nyelvtudomány művelője volt. Az MTA számos tudományos bizottságának munkájában vett részt, több folyóirat szerkesztőbizottságának tagja volt.
1934-ben a Sámuel–Kölber-díjjal, 1941-ben Corvin-koszorúval, 1973-ban Állami Díjjal, 1979-ben Révai Miklós-díjjal ismerték el tudományos munkásságát.
Munkái: Rómaiak, románok és oláhok Dácia Trajánában (Bp. 1935; franciául 1936); Fogarasi István kátéja. Fejezet a bánsági és hunyadmegyei ruménség művelődéstörténetéből (Kv. 1942); A magyar eredetű rumén kölcsönszavak művelődéstörténeti értékelése (uo. 1942); Ugocsai magyar–rumén kapcsolatok (uo. 1944); Albán–magyar szótár (Bp. 1953); Etymologisch-historisches Wörterbuch der ungarischen Elemente im Rumänischen (uo. 1966); Einführung in die Historisch-vergleichende romanische Sprachwissenschaft (Würzburg 1983).
Veress Fruzsina: T. L. műveinek bibliográfiája. Nyelvtudományi Közlemények 1975/1. – Domokos Sámuel: T. L. halálára. *Filológiai Közlemények 1984/2–3. – Herman József: T. L. 80 éves. Magyar Nyelv 1985/1; uő: T. L.. Magyar Tudomány 1985/5. – Bakos Ferenc: T. L. Nyelvtudományi Közlemények 1985/1. – Balázs János: T. L. emlékezete. Magyar Nyelv 1985/3.
(S. Zs.)