Ábrahám János (Aranyosrákos, 1931. jan. 17. – ) – riporter, elbeszélő. 1952-től a bukaresti, 1954-től a kolozsvári rádió szerkesztője, 1965-től 1969-ig üzemi vegyész. Elbeszéléseket 1953 óta közöl. A Brassói Lapok munkatársa.Munkái: Részegnek minden nóta szép (novellák, Forrás, 1969); Mindennapi munkánk (tudománynépszerűsítő, 1969); Homo faber (reflexiók a munkáról, 1972); Vér és vas (háborúellenes értekezés, 1976); Földszintes atomkor (meditáció a nukleáris fegyverkezésről, 1979); Micsoda majális (elbeszélések, Kv. 1979).
Ábrahám János (Aranyosrákos, 1931. jan. 17. – 1996. május 22., Budapest) – riporter, elbeszélő, író. A nagybányai vegyészeti iskolában technikusi képesítéssel végzett, 1952-től a bukaresti, 1954-től a kolozsvári rádió szerkesztője volt. 1958-ban elvégezte a bukaresti Társadalomtudományi Főiskola újságírói tanfolyamát. 1965-től 1969-ig üzemi vegyészként dolgozott.
Elbeszéléseket 1953 óta közölt. 1969-ben jelent meg első, a Részegnek minden nóta szép c. novelláskötete. Az 1970-es években a Brassói Lapok munkatársa lett. Az 1980-as években a Ceaușescu-rendszer alatt több írását visszautasította a cenzúra, moziigazgatói, majd operatőri állást töltött be. A forradalom után, nyugdíjas éveiben is folytatta írói tevékenységét, utolsó kötetének (Picula, 1994) második és harmadik kiadását sajnos már nem érte meg.
Tagság: Romániai Írószövetség
Munkái
Kötetei
Részegnek minden nóta szép (novellák, Buk., 1969); Mindennapi munkánk (tudománynépszerűsítő, 1969); Homo faber (reflexiók a munkáról, Buk., 1972); Vér és vas (háborúellenes értekezés, Buk., 1976); Földszintes atomkor (meditáció a nukleáris fegyverkezésről, Buk., 1979); Micsoda majális (elbeszélések, Kv., 1979); Égi úton: képzeletben gépmadárral, űrhajóval (Buk., 1987); Ember a légtengeren túl (űrkrónika, Buk., 1990); Picula: dumás beszély glaszodél-hangadó masinára (Székelyudvarhely, 1994); Picula II. (Székelyudvarhely, 1997); Picula III. (Székelyudvarhely, 1998);
Gyűjteményes kötetekben, folyóiratokban
Kémia és modern világ. Korunk, 1967/1.; Mit tudnak Misztótfalusi Kis Miklósról Misztótfaluban. Korunk, 1970/9.; Műszakiak a társadalomban. Korunk, 1972/6.; Szerencsés véletlen. Brassói Lapok, 1972/33.; Vlahuta nyomdokain. Brassói Lapok, 1972/34–39.; Becsengetéskor. Brassói Lapok, 1972/38.; Jelkép és valóság. Brassói Lapok, 1972/39.; A helytállás barikádján. Brassói Lapok, 1972/43.; Konzultáció – a jövő időszerűsége. Brassói Lapok, 1972/45.; Verébfióka. Brassói Lapok, 1972/46.; Az egyetértés hullámhosszán. Brassói Lapok, 1972/48.; Mert győzni fogsz dicső Respublika. Brassói Lapok, 1973/1.; Egy tanácskozás tanulságai. Brassói Lapok, 1973/5.; Hősökre emlékezünk. Brassói Lapok, 1973/6.; Pillantás a Golia toronyból. Brassói Lapok, 1973/8.; Az alkotó szellem és a cselekvő erő örök forrása. Brassói Lapok, 1973/11.; A munka ünnepére. Brassói Lapok, 1973/16.; 1848–1973 Szabadságmező. Brassói Lapok, 1973/19.; Dimitrie Cantemir – a tudós uralkodó. Brassói Lapok, 1973/22.; Csillagosztó június. Brassói Lapok, 1973/23.; Szervezetünk finom műszerei. Brassói Lapok, 1973/24.; Kreativitás. Brassói Lapok, 1973/28.; Empíria és ráció. Brassói Lapok, 1973/30.; Az informatika haszna. Brassói Lapok, 1973/31.; Gondolatok a tudomány kétarcúságáról. Brassói Lapok, 1973/34.; Iskola és tudomány. Brassói Lapok, 1973/37.; Elődök példája. Brassói Lapok, 1973/41.; A belső elválasztású mirigyek és hormonok. Brassói Lapok, 1973/41.; Közművelődés és népi egyetem. Brassói Lapok, 1973/42.; Csokonai Vitéz Mihály. Utódok tisztelgése. Brassói Lapok, 1973/46.; Eszmények vonzókörében. Brassói Lapok, 1973/48.; Örökség. Brassói Lapok, 1973/49.; Sorok a nyomdásznapra. Brassói Lapok, 1973/50.; A cselekvő demokrácia. Brassói Lapok, 1973/52.; Még egyszer az energiahordozókról. Brassói Lapok, 1974/1.; Az elismerés kötelez. Brassói Lapok, 1974/2.; Az ember és környezet. Brassói Lapok, 1974/5.; Pártélet. Brassói Lapok, 1974/6.; Robi anyja. Brassói Lapok, 1974/7.; Májusi üzenet. Brassói Lapok, 1974/18.; A tavasszal együttjárni. Brassói Lapok, 1974/20.; A „társadalmi selejt” ellen. Brassói Lapok, 1974/21.; Az én szerencsém. Brassói Lapok, 1974/22.; Felnőttek felelőssége. Brassói Lapok, 1974/23.; Alkalmasság. Brassói Lapok, 1974/24.; A hosszú élet titka. Brassói Lapok, 1974/25.; Marketing. Brassói Lapok, 1974/28.; „Kisfiú”. Brassói Lapok, 1974/33.; Emberiség és emberség. Brassói Lapok, 1974/34.; A Költők és a Hold. Brassói Lapok, 1974/37.; Felestársaink. Brassói Lapok, 1974/43.; December 13. Brassói Lapok, 1974/50.; A filozófus rendező Ingmar Bergman 1. Korunk, 1986/9.; A filozófus-rendező Ingmar Bergman 2. Korunk, 1986/10.; Az első román játékfilm. Korunk, 1986/12.; A mozgó kép. Korunk, 1987/11.; Film és technika. Korunk, 1988/3.; A mozi mítosza. Korunk, 1988/12.; A film lehetőségei. Film a filmről. Korunk, 1989/7.; Fáraók népe. Korunk, 1990/7.; Új hang az éterben. Helikon, 1990/24.; Nekünk nem kellett szimbólumokban beszélnünk. A Hét, 1993/13.; Hírünk itthon és a nagyvilágban. Negyvenéves a Kolozsvári Rádió. Helikon, 1994/3.; Kongatom a hangomat. Korunk, 1995/3.; A Filmvilág atyja. Korunk, 1996/6.; Márai Sándor és a film. Helikon, 1996/10.;
Idegen nyelven
Homo faber. Consideraţii despre muncă (Buk., 1972.);
Fordítás
Lenin a romániai értelmiség tudatában (ford. Kormos Gyulával, Sz. Nagy Gézával, előszó és vál. Augustin Deac. Kv., 1970)
Irodalom
Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy) (főszerk. Péter László, Bp., 1994)