Bakk Elek (Felsőboldogfalva, 1899. ápr. 13. – 1972. jan. 21., Székelyudvarhely) – orvosi szakíró. ~ Péter testvére, ~ Anikó édesapja. A Korunkban, az Előrében és Hargitában egészségügyi nevelő, orvosi-etikai cikkeket közölt, s tervet dolgozott ki Székelyudvarhely fürdővárossá alakítására. Az ÁGISZ Hasznos Könyvtárában jelent meg Rajtad is múlik, hogy beteg ne légy! (Brassó 1936) c. tudományos tájékoztatása. A 30-as években Bukarest, az utolsó évtizedekben Székelyudvarhely művelődési mozgalmainak támogatója volt, háza Székelyudvarhelyen a 40-es évektől eszmei vitákat ébresztő irodalmi szalon, ahol megfordult Móricz Zsigmond, Féja Géza, Németh László, a festőművész Nagy Imre s a Forrás fiatal nemzedéke.
Bakk Elek (Felsőboldogfalva, 1899. április 13. – 1972. január 21., Székelyudvarhely) – orvos, orvosi szakíró. Bakk Péter testvére, Bakk Anikó édesapja. Földműves családba született, anyai ágon távoli rokona volt Tamási Áron farkaslaki őseinek. A székelyudvarhelyi református kollégiumban tanult ösztöndíjjal, majd a háború után a kolozsvári egyetem orvosi karán. Az egyetem Trianon utáni költözéseinek következtében Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetemen diplomázott, majd 1925-től Bécsben, Lyonban és Párizsban is tanult. 1927-ben Bukarestbe került, 1928-ban pedig Jászvásáron tett belgyógyász, ideggyógyász és endokrinológus „honosító” vizsgát, valamint fürdőgyógyászatból szakvizsgát.
1930–1940 között a bukaresti Neurológiai, Elme- és Endokrinológiai Betegségek Intézete klinikusaként gyorsan keresett orvos lett, és olyan híres ismerősei voltak, mint például Tudor Arghezi, akinek feleségét kezelte. Ugyanebben az időszakban a bukaresti magyar iskola önkéntes orvosa és gondnoka, valamint 1933-tól a fővárosi református egyház presbitere, 1938-tól főgondnoka. Emellett a Koós Ferenc Kör Kulturális Egyesület elnöke, és a Bukaresti Magyar Főiskolás és Egyetemi Hallgatók Otthonának egyik gondnoka 1933–1941 között. Elhivatottságát mutatja, hogy sokszor saját lakásába fogadta a szállásgonddal küszködő diákokat. A rászorulókat, valamint népközössége papjait, tanítóit és családtagjaikat ingyen kezelte, gyógyszereket szerzett nekik. 1938-ban Homoródfürdőn villát építtet klímaterápia, ivókúra és szanatórium céljára.
A Korunkban, az Előrében és Hargitában egészségügyi nevelő, orvosi-etikai cikkeket közölt, s tervet dolgozott ki Székelyudvarhely fürdővárossá alakítására. Az ÁGISZ Hasznos Könyvtárában jelent meg Rajtad is múlik, hogy beteg ne légy! (1936) című tudományos tájékoztatása.
1940 őszén Bakk Elek hazaköltözött Székelyudvarhelyre, és a kórház főorvosa lett. Ám nemcsak kiemelkedő orvosi felkészültsége, hanem közéleti, egyházi és tudományos tevékenysége is ismertté tették, akárcsak feleségét, aki élete végén memoárt is kiadott. A 30-as években Bukarest, az utolsó évtizedekben Székelyudvarhely művelődési mozgalmainak támogatója volt. Háza Székelyudvarhelyen a ’40-es évektől eszmei vitákat ébresztő irodalmi szalon, ahol megfordult Móricz Zsigmond, Féja Géza, Németh László, a festőművész Nagy Imre s a Forrás fiatal nemzedéke, de visszatérő vendégük volt Tamási Áron, Kányádi Sándor és Sütő András is.
Feleségével, a szegedi Takács Sárával (akkor még orvostanhallgatóval) 1942-ben házasodtak össze, és két lányuk született: Bakk Éva, aki jelenleg Marosvásárhelyen nyugalmazott orvos és László-Bakk Anikó, aki Kolozsváron zenepedagógus és szakíró. 1957-ben édesapjuk egy verset írt hozzájuk Lányaim emlékkönyvébe címmel.
1944-ben behívóval Veszprémbe kerül kórházigazgatónak, és több száz katonát és munkaszolgálatost ment meg kegyes csalással. 1945-ben tér haza Székelyudvarhelyre, ahol két évig a kollégium egészségtanára.
Élete utolsó hónapjaiban, betegen kezdte el írni emlékiratait, de csak 1914-ig, a háború kitöréséig jutott.
Díjak: Pro Urbe-díj (posztumusz, Székelyudvarhely)
Tagság: Koós Ferenc Kör Kulturális Egyesület (elnök)
Munkái
Kötetei
Rajtad is múlik, hogy beteg ne légy! (Brassó, 1936.)
Gyűjteményes kötetekben
Küzdelem a reuma ellen. Korunk, 1965/6., 868–873.; Hozzászólás az orvosi etikához. Korunk, 1966/4., 663–664.; Iskola és orvosa. Korunk, 1966/9., 1315–1316.; Fürdőfejlesztés – vidéken (Levél a szerkesztőséghez). Korunk, 1967/7., 1023–1024.;
Irodalom
„A közérdek, a dolgok lelkisége érdekelt szenvedéllyel” – Dr. Bakk Elek mozaikarcképe születésénak 100. évfordulójára. Erdélyi Napló, 1999/15., 11. – Dr. Bakk Elekre emlékezünk. Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), 1999. szept. 15. – Hencz Hilda: Magyar Bukarest (részletek). Újraközölve: Háromszék, 2016. aug. 13. (https://www.3szek.ro/load/cikk/94245/hencz-hilda:-magyar-bukarest-reszletek-/22) – Egy orvos-tudós emlékezete: dr. Bakk Elek. liget.ro, 2022. január 31. (https://liget.ro/regmult/bakk-elek-egy-orvos-tudos-emlekezete);