Balanyi György (1981 • 2021)

Balanyi György (Kecskemét, 1886. február 10. – 1963. május 4., Budapest) – történetíró, egyháztörténész, egyetemi tanár, piarista szerzetes. 1903-ban érettségizett a kecskeméti piarista gimnáziumban, és belépett a piarista rendbe. A budapesti egyetemen tanult tovább, és történelem-földrajz szakos tanári és doktori oklevelet szerzett. 1910-ben pappá szentelték. Előbb Szegeden tanított (1910–16), majd Budapesten a piarista gimnázium tanára (1916–24), 1935–41 között igazgatója. 1919-ben a Szent István Akadémia tagjává választották. 1924-től a budapesti egyetemen az egyetemes legújabb kor történetének tanára.

Mintegy 60 önálló művében és kb. 200 tanulmányában főleg az egyetemes középkor és a legújabb kor kérdései, így az I. világháború előzményei foglalkoztatták. Egyháztörténészként a ferences és piarista rend történetét tanulmányozta, évtizedeken át volt a rend történetírója. 1938-ban az MTA levelező tagjává választotta. 1943–48 között a kolozsvári egyetem történelemprofesszora, majd 1948-ban visszaköltözött Budapestre, ahol 1950-ig újra tanított az egyetemen.

Munkatársa volt a budapesti Századoknak és Vigiliának, a Katholikus Szemlének, valamint az Erdélyi Iskolának. Dolgozott a Révai Nagy Lexikonnak és az Új Idők Lexikonának. Főként Jászai Rezsővel írt középiskolai történelem tankönyveket.

Kolozsváron megjelent önálló munkája: Assisi Szent Ferenc, a demokrácia hőse (1946), ugyanitt litografált jegyzetei is megjelentek: Reformáció és ellenreformáció (1946), A középkori állam és társadalmi rend kialakulása (1947).

Tagság: Szent István Akadémia tagja (1919-től), MTA levelező tag (1938–1949)

Munkái

Kötetei

Sixtus pápa és a Pazzi-összeesküvés (doktori értekezlet. Bp., 1910.); Újabb pedagógiai törekvések a történetírás terén (Szeged, 1912.); A világháború genezise (Szeged, 1915.); Az állampolgári nevelés (Szeged, 1916.); Imperializmus és világháború (Bp., 1918.); Világpolitika: a világtörténet legújabb fejezete: 1871–1914 (Bp., 1918.); A Balkán-probléma fejlődése a párizsi kongresszustól a világháború kitöréséig: 1856–1914 (Bp., 1920.); A szerzetesség története (Bp., 1923.); Calasanzi Szent József élete (Bp., 1924.); Világtörténet I. kötet (Bp., 1924.); Assisi Szent Ferenc élete (Bp., 1925.); Assisi Szent Ferenc (Bp., 1927.); A legújabb kor történek áttekintése (Bp., 1927.); A római kérdés szerepe a hármasszövetség megkötésében (Bp., 1928.); A római kérdés (Bp., 1929.); Anima Franciscana. Összegyűjtött tanulmányok (Bp., 1930.); A magyar nemzet története (Bp., 1930.); Montecorvinói János (Bp., 1930.); Magyarországi Szent Erzsébet (1231-1931) (Bp., 1932.); A művelődés eszménye egy-egy 16. századbeli utópiában (Bp., 1933.); Pázmány Péter népszövetségi tervezete (Bp., 1933.); Szerzetesrendek (Bp., 1933.); Szent Erzsébet és Szent Ferenc (Bp., 1937.); A Szentszék és a magyarság szerepe Buda visszafoglalásában (Bp., 1937.); Pirotti Szent Pompilius Mária élete (Bp., 1938.); Szent István (Bp., 1938.); Csehországi Boldog Ágnes 1205-1282 (Bp., 1939.); A lengyel-német ellentét történeti gyökerei (Bp., 1939.); A ferences mozgalom begyökeresedése magyar földön (Bp., 1940.); Kalazanci Szent József élete (Bp., 1941.); Boldog Kinga (Bp., 1941.); Kísérletek a magyar piaristák megtelepítésére Horvátországban (Bp., 1943.); A magyar piaristák ünnepe (Bp., 1943.); A vallási egység egy lelkes ferences munkása a 17. században (Bp., 1944.); Assisi Szent Ferenc, a demokrácia hőse (Kv., 1946.); Reformáció és ellenreformáció (Kv., 1946.); A középkori állam és társadalmi rend kialakulása (Kv., 1947.);

Társszerzőkkel

Szentek élete (Schütz Antallal. Bp., 1932.); Történeti összefoglalások. Érettségi segédkönyv (Jászai Rezsővel. Bp., 1932.); Az élő Kőszál. A csalatkozhatatlan pápaság (Tubel Gyulával. Bp., 1940.); A magyar piarista rendtartomány története (szerk., írta másokkal. Bp., 1943.);

Gyűjteményes kötetekben

Schaub: Studien zur Geschichte der Sklaverei im Frühmittelalter. Katholikus Szemle, 1915/január; Magyar vonatkozások Gerhoh reichersbergi prépost műveiben. Történeti Szemle, 1915/2.; Az egyház ellenállási joga a királyi hatalommal szemben. Katholikus Szemle, 1919/március; J. B. Herman: La pédagogie des Jésuites au XVI. siècle. Magyar Középiskola, 1915/3–4.; Belgium semlegessége. Katholikus Szemle, 1915/május.; Oroszország nagyhatalmi törekvései. Magyar Kultura, 1915/6.; Erdélyi László: Árpádkori társadalomtörténetünk legkritikusabb kérdései. Magyar Középiskola, 1916/7–8.; Olaszország területi követelései. Katholikus Szemle, 1916/június; Calamita La persona di s. Francesco d’Assisi és Tilemann: Studien zur Individualität des Franziskus von Assisi. Katholikus Szemle, 1916/szeptember; Itália területi követelései. Délmagyarország, 1916/52–56.; Az olasz hadüzenet történeti és lélektani háttere. Délmagyarország, 1916/63–65.; Pethő Sándor: A szabadságharcz eszméi. Magyar Középiskola, 1917/3–4.; Meicher Kálmán: A pápai primatus jogi állására vonatkozó elméletek (82–85.). Georg Jacob: Aus Ungarns Türkenzeit (417–419.). K. Strupp: Ausgewählte Aktenstücke zur orientalischen Frage (529–532.). In: Századok (1918) (Bp., 1918.); Cuno Hofer: Die Keime des grossen Krieges. Katholikus Szemle, 1918/február.; XII. Leó pápa és a római kérdés. Budapesti Szemle, 1918/augusztus.; M. Hoschiller: L’Europe devant Constantinople. (187–190.). Berthold Molden: Alois Graf Aerenthal (190–193.). E. Barnheim: Mittelalterliche Zeitanschauungen in ihrem Einfluss auf Politik und Geschichte (288–291.). Szabó László: A bolsevizmus Magyarországon. Huszár Károly: A proletárdiktatura Magyarországon. Gutheil Jenő: A kommunisták uralma Veszprémben. Arnoldo Fraccaroli: Magyarország a bolsevizmus alatt. (393–398.). Fherr G. Eppstein: Fürst Bismarcks Entlassung (497–501.).  In: Századok (1919–1920) (Bp., 1920.); A népszövetség és a katholikus egyház. Egyházi Lapok, 1920/1.; A népszövetség eszméje a multban. Katholikus Szemle, 1920/június; Czernin békepolitikája. Uj Magyar Szemle, 1920/szeptember; Palágyi Menyhért: Marx és tanítása és Juhász Kálmán: A licentiatusi intézmény Magyarországon. Magyar Középiskola, 1921/január–június; A népszövetség és a katholikus egyház III–IV. Egyházi Lapok, 1921/1–2.; Jablonkay Gábor S. J.: Loyolai szent Ignácz, Jézus társasága alapítójának élete és működése I. kötet. 1491–1541. Katholikus Szemle, 1921/május; Dante Alighieri kora. Katholikus Szemle, 1921/június; Szent Ferencz harmadrendjének alapítása. Katholikus Szemle, 1921/október; Szabó György Pius: Ferenczrendiek a magyar történelemben. Katholikus Szemle, 1921/november; Jancsó Benedek: A román ireedentista mozgalmak története. Katholikus Szemle, 1921/december; Szent Ferencz harmadrendjének hétszázados jubileumára. Egyházi Lapok, 1921/8.; Friedrich F. G. Kleinwaechter: Der Untergang der oesterreichischer-ungarischen Monarchie (94–99.).  Szekfü Gyula: Három nemzedék (255–259.). Rubint Dezső: Az összeomlás. 1918 (687–690.). In: Századok (1921–1922) (Bp., 1922.); Patek Ferenc: V. Celestin pápa választása. Katholikus Szemle, 1922/8.; A háborús felelősség kérdése. Katholikus Szemle, 1922/10.; Wendelin Meyer: Franz von Assisi Sonnengesang. Katholikus Szemle, 1923/5.; H. Schöndörffer: Spiegel der Vollkommenheit des III. Franciscus és Zubruczky Aladár – Artner Erdgár: Az ősegyház kommunizmusa. Katholikus Szemle, 1923/8.; Áldássy Antal: A keresztes hadjáratok története és Mihályi Ernő – Pigler Andor: A győri szent Ignác-templom és mennyezetképei. Katholikus Szemle, 1924/1.; Túri Béla két tanulmánya. Katholiku Szemle, 1924/2.; Béékekísérletek a világháború folyamán és Bölcskey Ödön: Capistranói Szent János élete és kora. Katholikus Szemle, 1924/3.; Adatok a ferencrendiek tatárországi missziós működésének történetéhez. Katholikus Szemle, 1925/2.; Szent Ferenc és Szent Domokos. Katholikus Szemle, 1925/7.; Karácsonyi János: Szent Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig. Katholikus Szemle, 1926/3.; J. Bainville: Franciaország története. Katholikus Szemle, 1926/4.; Brisits Frigyes: Assisi Szent Ferenc. Katholikus Szemle, 1926/9.; Ballagi Aladár (nekrológ). In: Századok (1927–1928) (Bp., 1928. 845–847.);nJörgensen Hirschler: Assisii szent Ferenc élete. Katholikus Szemle, 1927/3.; A magyar ferences provincia kialakulása. Katholikus Szemle, 1927/10.; Balogh Albin: Ország és nyelv (határok és nemzetiségek) a magyar történelemben. Katholikus Szemle, 1928/1.;  Meszlényi Antal: A magyar katholikus egyház és az állam 1848–49-ben. Katholikus Szemle, 1928/2.; Kurth Godefroid: A modern civilizáció kezdetei. Katholikus Szemle, 1928/3.; Áldásy Antal: Zsigmond király és Spanyolország. Katholikus Szemle, 1928/5.; Mályusz Elemér: Sndor Lipót főherceg nádor iratai. 1790–1795. Katholikus Szemle, 1928/6.; Benedetto Croce: Az egységes Olaszország a világháborúig. Katholikus Szemle, 1928/9.; Hartmann Grisar: Luther Márton élete. Katholikus Szemle, 1929/1.; Miskolczy Gyula: A horvát kérdés története és irományai a rendi állam korában. Katholikus Szemle, 1929/8.; Tragor Ignác: Vác története. Katholikus Szemle, 1929/9.; XI. Pius pápa. Katholikus Szemle, 1929/10.; Szent Imre herceg történelmi alakja. Katholikus Szemle, 1930/1.; Hajnal István: Esterházy Miklós nádor lemondása. Katholikus Szemle, 1930/3.; Szent Imre tisztelete a középkorban. Katholikus Szemle, 1930/6.; Hajnal István: Eszterházy Miklós nádor iratai. I. kötet. Katholikus Szemle, 1930/8.; Közi-Horváth József: Alexovics Vazul, a legnagyobb pálos szónok. Katholikus Szemle, 1930/11.; Meszlényi Antal: A magyar jezsuiták a XVI. században. Katholikus Szemle, 1930/12.; Wolkenberg Alajos: A katholikus világmisszió könyve. In: Századok (1929–1930) (Bp., 1930. 444–447.); Paul Herre: Weltgeschichte am Mittelmeer (84–87.). Siegfried Kardoff: Vier Vorträge. Ein Beitrag zur deutschen Parteigeschichte (441–442.). In: Századok (1931) (Bp., 1931.); Johann Hofer: Der Sieger von Belgrad 1456 (97–98.). L. Wadding: Annales Minorum (115–116.). Balla Antal: A legújabb kor világtörténete (345–349.). Franz Eckhart: Die deutsche Frage ind der Krimkrieg (437–439.). Takács Ince: Die Verehrung der heiligen Elisabeth in Ungarn (451.). Richard Rysavy: Die erste Hussitenmission des heiligen Johannes v. Capestrano in Mähren 1451 (481.). Heinrich Srbik: Franz Joseph I. Charakter- und Regierungsgrundsätze (484.).  In: Századok (1932) (Bp., 1932.); Michael O. F. M. Bihl: Die Hl. Elisabeth von Thüringen als Terziarin (222.). Thewrewk-Pallaghy Attila: Az egyedüljáró (472–473.). In: Századok (1933) (Bp., 1933.); Gróf Tisza István összes munkái (81–86.). Florio Banti: Le Stimmate della B. Margherita d’Ungheria (486.). In: Századok (1935) (Bp., 1935.); B. Szabó László: Óbuda egyházi intézményei a középkorban. In: Századok (1936) (Bp., 1936. 114–115.); Hóman Bálint és Szekfű Gyula: Magyar történet. VII. kötet és Szekfű Gyula: A XIX. és XX. század (356–360.). In: Századok (1937) (Bp., 1937.); Miskolczy István (nekrológ). In: Századok (1937) (Bp., 1937. 130–132.);

Fordítás

Szent Ferenc menyegzője a Szegénység úrnőjével (ford. és bev. Bp., 1919.); Dante Monarchiája (ford. bev. és jegyz. ell. Bp., 1921.); A tökéletesség tükre (latinról ford., bev. és jegyz. Bp., 1926.);

Szerkesztés

Emlékkönyv Szent Imre herceg 900 éves jubileumára (szerk. Schütz Antallal. Bp., 1930.); Magyar piaristák a 19. és 20. században (szerk. Bp., 1942.); Emlékkönyv a magyar piarista rendtartomány 300 éves jubileumára (szerk. Lantos Zoltánnal. Bp., 1943.);

Irodalom

Magyar katolikus lexikon (http://lexikon.katolikus.hu/B/Balanyi.html)