Chilf Miklós (Marosvásárhely, 1905. márc. 10.) – zeneszerző. Szülővárosa zenekonzervatóriumának elvégzése után olasz és francia zeneművészeti főiskolákon képezte magát, majd zenetanár lett Marosvásárhelyen. Velencei kaland c. zenés vígjátékát Szabados Árpád librettójával és verseivel 1939-ben mutatták be Kolozsvárt. 1945 óta a KZST tagja volt. Megzenésítette Salamon Ernő Ringató (1945) és Szépen száll a szegénység (1952) c. verseit, Medgyes Lajos Békeszózatának vegyeskari feldolgozásával díjat nyert (1946) az MNSZ országos kóruspályázatán. Kemény János szövegeit (A gyáva nyulacska) zenés bábjátékra és gyermekkarra alkalmazta (1956), Antalffy Endre szövegére (Altatódal) vegyeskari, Veress Zoltánéra háromszólamú gyermekkari dalt (Tavaszi hívogató) szerzett.
Szász Károly: Ch. M. Művelődés 1971/10.
Chilf Miklós (Marosvásárhely, 1905. márc. 10. – 1985. nov. 23., Marosvásárhely) – zeneszerző, zongorista. Álneve C. Sierra Leone. Szülővárosa zenekonzervatóriumának elvégzése után Bécsben, Párizsban, Rómában végezte további tanulmányait, Alfred Cortot-nál szerezte zeneszerzői diplomáját. Önálló hangversenyeket adott Bukarestben, Triesztben, Torinóban, Genovában, Rómában, Párizsban és Nápolyban, játszotta a római filharmóniai társaság több díjnyertes kompozícióját, többször volt hallható a bukaresti, római és párizsi rádióban. Marosvásárhelyen zenetanár volt a Művészeti Iskolában (1928–1929) és a magyar általános iskolában (1944–1948), illetve zongoratanár volt a zenekonzervatóriumban (1948-1949) és a művészeti líceumban (1948–1967). Zongorát tanított többek közt a későbbi híres zeneszerzőnek, Terényi Edének. 1945-től a KZST tagja volt.
Kamara-, kórus-, vokál-, szimfonikus és színpadi zenéket komponált. Velencei kaland c. zenés vígjátékát Szabados Árpád librettójával és verseivel 1939-ben mutatták be Kolozsvárt, a darab zenéjét lemezre Szerenád címmel Angliában a Columbia vette fel. Medgyes Lajos Békeszózatának vegyeskari feldolgozásával díjat nyert (1946) az MNSZ országos kóruspályázatán. Kemény János szövegeit (A gyáva nyulacska) zenés bábjátékra és gyermekkarra alkalmazta (1956), Antalffy Endre szövegére (Altatódal) vegyeskari, Veress Zoltánéra háromszólamú gyermekkari dalt (Tavaszi hívogató) szerzett. A marosvásárhelyi Állami Bábszínház szerzői között tartották számon. Színpadi zenét szerzett továbbá Alexandra Mark Pinokkió kalandjai (1955) c. román fordítású bábjátékához.
Díjak: George Enescu-díj (1933, 1937.), ; Budapesti nemzetközi versenyek (1933. és 1934.); MNSZ országos kóruspályázat (1946.)
Tagság: KZST
Munkái
Szimfonikus zenéi
Rusztikus szvit (1937); Kis szvit (1959); Rapszódia zongorára és zenekarra (1960); Szimfonikus triptichon (1964); Miniatúrák kamarazenekarra (1972); Miniatúrák vonószenekarra (1974). Kamarazene: Berceuse (1934), hegedűre és zongorára; Huța-huța (1953), duó gyermekhegedűre; Öt kis darab gyermekeknek (1954), hegedűre és zongorára; Három improvizáció szólófuvolára (1971)
Hangszeres zene zongorára
Carillon (1923); Koncerttanulmány (1932), ugyanez xilofonváltozatban (1970); Rusztikus szvit zongorára (1933-1937); A négy évszak (1949), gyermekdarabok (1950); Gyermekszvit – 8 darab: Primii paşi, Mică poveste, Scherzo, Cântec mic, Canon vesel, În grădină între turturele, Să ne jucăm împreună; De-a baba oarba (1959; újrakiad.: 1963); Zongoradarabok; Kis történet; Vidám kánon; Hat zongorabaguettó (Şase baghete pentru pian. Buk., 1966); Három darab: Scherzino, Dal, Tánc (1963); Tíz miniatúra zongorára (Zece miniaturi pentru pian. Buk., 1971). Mică poveste; Canon vesel; De-a baba oarba. In: Rumänische Klavierminiaturen für Kinder und Jugendliche (Lipcse, 1976.); De-a baba oarba. In: Mici piese româneşti pentru pian (Buk., 1978); Piese pentru pian (Buk., 1978)
Kórusművek
Doina cânt, doina suspin (1935); Szerenád (1935); Puiu Maximilian: Cântecul mării (1936); Salamon Ernő: Ringató (1945); Medgyes Lajos: Békeszózat, vegyeskari feldolgozás (1946); Salamon Ernő: Szépen száll a szegénység, zongoradarab (Buk., 1952); Antalffy Endre: Altató dal, vegyeskari dal (Művelődés, Buk., 1954/2.);
Veress Zoltán: Tavaszi hívogató, háromszólamú gyermekkari dal (1962);
További megzenésítései
Horváth Eszter: Hahó-hahó, kétszólamú zongoradarab (Útmutató, Buk., 1954/3-4.); Kemény János: Iskolánknak párja nincsen, kétszólamú zongoradarab (Művelődés, Buk., 1956/szeptember, 1960); Kallos Irma: Kirándulók dala (1959), kétszólamú, zongorára.
Irodalom
A hét nagy operettbemutatója: Velencei kaland. Új Kelet, 1939. nov. 12. https://www.nli.org.il/en/newspapers/ujk/1939/11/12/01/article/48/?e=——-en-20–1–img-txIN%7ctxTI————–1 – A Marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház http://www.cjmures.ro/Hu/Cultura/ariel.htm (utolsó megtekintés 2021. febr. 15.) – Romániai magyar irodalmi díjak. Wikideck https://wp-hu.wikideck.com/Rom%C3%A1niai%20magyar%20irodalmi%20d%C3%ADjak – Thurzó Sándor József: Mesterem – Terényi Ede zeneszerző. Duo Varadiensis, 2021. márc. 18. https://duo-varadiensis.hu/mesterem-terenyi-ede-zeneszerzo/ (utolsó megtekintés 2021. febr. 15.) – Todea, Ana: Portrete mureșene. Mvh., 2013 http://bjmures.ro/bd/T/001/03/T00103partea3.pdf (utolsó megtekintés 2021. febr. 15.)