Csiby Andor (Gyergyóditró, 1888. febr. 4. – 1960. okt. 29., Csíkszereda) – szerkesztő, újságíró. A középiskolát Erzsébetvároson 1905-ben, jogi tanulmányait Kolozsvárt végezte, 1910-től ügyvéd, 1914-től városi tanácsos Gyergyószentmiklóson. A Csíki Lapok, Gyergyó, Keleti Újság, Székely Szó munkatársa, a Gyergyói Lapok szerkesztője (1934–36). Tevékeny részt vett 1939-ben az EME gyergyószentmiklósi vándorgyűlésének megszervezésében. Az 1952-ben alapított Gyergyói Múzeum első vezetője (1952–54).
Főbb honismertető és helytörténeti munkái: Gyilkostó Lacul Roşu klimatikus gyógyhely monográfiája és kalauza (Brassó 1937); Borszék Borsec gyógyfürdő és klimatikus gyógyhely monográfiája (Brassó 1937); Valea Strâmbă-i Gyergyótekerőpataki „Sugó” cseppkőbarlang leírása (Gyergyószentmiklós 1938); A székely közbirtokossági vagyonok eredete, történelmi és jogi fejlődése az ősfoglalástól napjainkig, különös tekintettel Ditró és Szárhegy borszéki közbirtokosságának borszéki közös vagyonára (Gyergyószentmiklós 1939).
Csiby Andor (Gyergyóditró, 1888. febr. 4. – 1960. okt. 29., Csíkszereda) – szerkesztő, újságíró, múzeumszervező, ügyvéd. A középiskolát Erzsébetvároson 1905-ben, jogi tanulmányait Kolozsvárt végezte, 1910-től ügyvéd, 1914-től városi tanácsos Gyergyószentmiklóson.
A Csíki Lapok, Gyergyó, Keleti Újság, Székelység, Székely Szó munkatársa, a Gyergyói Lapok szerkesztője (1934–36). Tevékeny részt vett 1939-ben az EME gyergyószentmiklósi vándorgyűlésének megszervezésében. Az 1952-ben alapított Gyergyói Múzeum első vezetője (1952–54). Helytörténeti köteteket adott ki a Gyergyói-medence nevezetes természeti kincseiről (Gyilkos-tó, Súgó-barlang), illetve honismereti monográfiát a székely falvak vagyonkezelési történelméről (Gyergyóditró, Gyergyószárhegy), vizsgálta a népi jogszokásokat, a közösségi gazdálkodást, a mondákat, a történeti személyekkel kapcsolatos hagyományokat.
Munkái
Kötetei
Gyilkostó Lacul Roşu klimatikus gyógyhely monográfiája és kalauza (Brassó, 1937.); Borszék Borsec gyógyfürdő és klimatikus gyógyhely monográfiája (Brassó, 1937.); Valea Strâmbă-i Gyergyótekerőpataki „Sugó” cseppkőbarlang leírása (Gyergyósztm., 1938.); A székely közbirtokossági vagyonok eredete, történelmi és jogi fejlődése az ősfoglalástól napjainkig, különös tekintettel Ditró és Szárhegy borszéki közbirtokosságának borszéki közös vagyonára (Gyergyósztm., 1939.)
Gyűjteményes kötetekben, folyóiratokban
A székely közbirtokosságok syndikátusa. Székelység, 1931/1.; Gyallay Domokos nótája a pesti rádióban. Székelység, 1935/3.; József János hagyatéka. Székelység, 1936/6.; Borszékfürdő kalauza. Székelység, 1936/6.; A székely szombatosokról. Székelység, 1936/6.; Székely témájú népszínműveki. Székelység, 1936/6.; A modern gyermekgyógyászat. Székelység, 1936/6.; A Székelyföld vagyona és adóssága. Székelység, 1936/6.; A legszebb könyv. Székelység, 1936/6.; Szárazság és pestis a Székelyföldön. Székelység, 1936/6.; Csíktaploca múltja. Székelység, 1936/6.; Az aktivistáink. Székelység, 1936/6.; Székelyföld kutatása (rovat) – a sündisznó elnevezései; a Tordai-hasadék ismertetése; a Gyilkos-tó ismertetése; a legelső román nyelvű orvosi dolgozatról; a poloskaszagú levéldarázs. Székelység, 1937/7.; Lármafa (rovat – kinevezések; előadások; szegedi Székely Vásár; búcsúztatások); Elhunytak; Javítás) Székelység, 1937/7.; Vegyes rovat – aranyosszéki lakodalom leírása; a kaláka szokás felújítása, a kolozsvári Ellenőr; a tordai Aranyosvidék Ifjuságunk c. rovata; Kézdivásárhely múltja; Zetelaka története; segesvári Magyar Élet; a Gyilkos-tó ismertetése; a gyümölcsfák rendellenessége. Székelység, 1937/7.; Vegyes rovat – a Székely Nemzeti Múzeum kéziratos emlékeinek feldolgozása; Teleki Téka ismertetése; székely juhtenyésztés leírása; tájszavak magyarázata (ravatal, bédó, tidó); Szent János áldásának ismertetés; Jakab Elek életének ismertetése; Sugó barlang ismertetése. Székelység, 1938/8.; A községé-e a közbirtokossági vagyon vagy magántulajdont képez? Székelység, 1938/8.; Turistaság (rovat) – turistabeszámolók a Székelyföldről, a Gyilkos-tóról, a Medve-tóról; menedékházak a Székelyföldön; az EKE csíki osztályának munkája. Székelység, 1938/7.; Székelyföld kutatása (rovat) – sötétszürke rókák; hárommázsás medve; háromszázados kályhacsempe Parajdon; gubacsok elterjedése; volgai bolgárok írása; beggyezés és pitykő; a szakadáti falusi legényközösség ismertetése; a protokalcit vizsgálata; a székely közbirtokossági vagyonok eredete; Székelyudvarhelyről összefoglaló ismertetés. Székelység, 1939/9.; Gyergyó nagy napjai. Az EME vándorgyűlése Gyergyószentmiklóson. Székelység, 1939/9.; Lármafa (rovat) – kinevezések; az Erdélyi Múzeum Egylet új tagjai; a Kék nefelejts nótaestje; vasúti balesetet elhárító találmány; Veszteségünk; népviseleti divatbemutató; székelyterem avatóünnepély Székelyudvarhelyen; Zsögöd községet Csíkszeredához csatolták; tanügyi nyugdíjazások; Bolyai Ferenc nevét vette fel a jugoszláviai magyar diákok belgrádi egyesülete. Székelység, 1940/10.; Mi lett az orbánbalázsi gondolatból? Székelység, 1940/10.; Tudósítás A Székelyföld irásban és képben című munkáról. Székelység, 1940/10.
Irodalom
Kovács Ungvári Rebeka, Székelység Repertórium 1931–1943 (utolsó megtekintés 2022. 05. 27. https://szekelyseg.adatbank.ro/index.php?action=mut&nev=Csiby%20Andor)