Kaláka 1. Betéti társaság Kolozsvárt, melyet Kós Károly, Nyírő József, Paál Árpád, *Szentimrei Jenő és *Zágoni István hozott létre 1921-ben a kalotaszegi magyar tömegek politikai fóruma, az Erdélyi Néppárt önálló sajtóorgánumának támogatására. A ~ 1921. nov. 13-án indította meg a *Vasárnap c. néplapot, melyet felelős szerkesztőként Kós Károly jegyzett, 1922. jún. 15-től pedig *Szentimrei Jenő szerkesztett. A ~ kiadásában több könyv is megjelent, köztük *Sipos Domokos Istenem, hol vagy? és *Szombati-Szabó István Lavinák éneke c. kötete. A betéti társaságról kapta nevét a *Benedek Elek köré tömörült *kalákások írói mozgalma. A ~ és lapja konzervatív oldalról támadásoknak volt kitéve, az Erdélyi Néppárt pedig kompromisszumos megoldással 1922. dec. 28-án az újonnan alakuló *OMP része lett. Ezt követően alakult meg két más kolozsvári kiadóvállalattal egyesülve 1923. máj. 1-jén a *Haladás Lap- és Könyvkiadó Betéti Társaság, amelyben sikerült a ~ kibővítését és folytonosságát egy újabb évre biztosítani.
Szabó Zsolt: Előszó. BLev I. 1979. 810.
2. A Román *Televízió magyar műsorának honismereti és népművészeti vetélkedő műsorsorozata (197780). Keretében szaklíceumi diákokból és egyetemi hallgatókból toborzott önkéntes munkaközösségek szülőföldjük szellemi és tárgyi néprajzának hagyományait kutatták fel és mutatták be a TV közönségének. Szervezői *Csáky Zoltán műsorvezető szerkesztő, *Simonffy Katalin zenei szerkesztő, Ion Moisescu és Dan Grigore Popa rendező e műsor célját abban jelölték meg, hogy a hagyományok ma is élő értékeit be kell építeni a *fiatalok mindennapi életébe.
A sorozat 1977. nov. 21-én kezdődött Kolozsvárt, folytatódott 1978-ban marosvásárhelyi, besztercei, csíkszeredai és tordai felvétellel, 1979-ben újra Kolozsvárt Kalotaszegi kaláka és Zilahon Szerelem és halál a szilágysági népművészetben, majd 1980-ban Székelyudvarhelyen A téli napforduló szokásai címmel; az utolsó felvételek Rugonfalván készültek az ottani múzeumház avatásakor, az addigi Kaláka-rendezvények résztvevőivel. A vetélkedőn 22 magyar tanítási nyelvű *líceum növendékei szerepeltek (a második kolozsvári felvételen a *Visszhang főiskolás *diákrádió köré tömörült egyetemi hallgatók is), s *jelen voltak a szakértők, köztük Almási István, Bandi Dezső, Gazda Klára, Gazda József, Kallós Zoltán, Katona Ádám, Kelemen Ferenc, Kovács Ildikó, Könczei Ádám, Lőrincz Lajos, Molnár István, Salamon Anikó, Seres András, Szentimrei Judit, Vasas Samu, Vermesy Péter, valamint Bágyoni Szabó István, Beke György, Farkas Árpád, Forró László, Magyari Lajos, *Vásárhelyi Géza írók, költők is. A rendezvényeken rendszeresen felléptek a kolozsvári, csíkszeredai, marosvásárhelyi, székelyudvarhelyi és sepsiszentgyörgyi táncházak zenekarai és népdalénekesei, s népszerűvé váltak a széki négyes, a dombói, kalotaszegi és mezőségi táncrend, a gyimesi kettős jártató és sirülő, a tatrangi borica, valamint a vicei, nagysajói, vajdaszentiványi táncok.
A ~ mint látványossági forma elsődlegesen egy-egy tájegység táncrendjének és népdalainak megtanulására, továbbá népszokások bemutatására, a díszítő funkcióval felruházható tárgyakra, öltöztető elemekre összpontosított. Minden vetélkedő a népszerűvé vált Kaláka-hívogató "A dombói nagyhegy alatt…" dallamára egy díszlettáncház gerendái közt zajlott le, lehetőséget adva résztvevőknek és nézőknek az etnikai tudat élményszerű elmélyítésére. A ~ tömegkommunikációs teret, csatornát biztosított a 70-es évek végén kibontakozó *táncház mozgalomnak. A felvételek sok száz főnyi közönség előtt történtek; a székelyudvarhelyi Sportcsarnokot felavató 1980. márc. 10-i ~ például 2500 néző *jelenlétében zajlott le.
Péter Sándor: Kalákások. Megyei Tükör 1977. nov. 25. Sebestyén Mihály: Tulipán a farmeron. *Utunk 1978/19. Szabó Zsolt: Értékmentés. *Igazság 1978. ápr. 21. Ekés László: Csángó hímzés farmernadrággal. *Brassói Lapok 1978. jún. 3. Magyari Lajos: A közügyiség dicsérete. Megyei Tükör 1978. nov. 3. Szekernyés János: Szépségek forrása. A TV kalotaszegi Kalákájáról. *A Hét 1979/14. Kelemen Ferenc: Levél *Csáky Zoltánnak és *Simonffy Katalinnak Kaláka-közérzetről. *Utunk 1979/14. Táncház, Kaláka és mi. Összeállította a BabeşBolyai Egyetem bölcsészeti karának sajtószemináriuma, *Cs. Gyímesi Éva bevezetésével. *Művelődés 1979/8. Hová megy a táncház/Kaláka? Kostyák Alpár, Zattler László, Keszthelyi András, Bíró Zoltán válaszai. *Korunk 1980/10.