Szekernyés János (Kajántó, 1941. szept. 27.) – helytörténetkutató, műkritikus, irodalom- és *művelődéstörténész, újságíró, szerkesztő, ~ Kurkó Irén (1941) férje. Középiskoláit Kolozsváron, az Ady Endre Középiskolában végezte (1959), majd a Babeş–Bolyai Egyetemen szerzett magyar nyelv- és irodalom szakos tanári oklevelet (1964). Egy évet Nagyiratoson tanított; 1965–68 között a temesvári Szabad Szónak volt a belső munkatársa, 1968–74 között az *Előre bánsági területi tudósítója, kulturális rovatának vezetője, 1974–91 között *A Hét bánsági szerkesztője, 1991–92-ben az *Erdélyi Tudósító temesvári munkatársa. 1992–93-ban a temesvári Csiky Gergely *Állami Magyar Színház irodalmi titkára, majd megbízott igazgatója; nyugdíjba vonulásáig (2004) az Agenda temesvári sajtótröszt újságíró munkatársa. 1992-től a Romániai Képzőművészek Szövetsége temesvári szervezetének, 2002-től a Romániai Képzőművészek Szövetsége temesvári fiókjának elnöke.
Első cikke az Igazságban *jelent meg (1960); továbbiak a Korunk, Új Élet, Ifjúmunkás, *Művelődés, Falvak Dolgozó Népe, Brassói Lapok, Szabad Szó, Vörös Lobogó, Temesvári *Új Szó, Heti *Új Szó, Irodalmi *Jelen hasábjain. Rendszeresen foglalkozik a Bánság irodalomtörténeti, helytörténeti művészeti vonatkozásaival; az Ezredvég c. temesvári irodalmi és művészeti lap alapító főszerkesztője (1990–93/1998).
Tucatnyi képzőművészeti katalógust szerkesztett s látott el előszóval. 1989 után az Európai Utas, Heti *Új Szó, Irodalmi *Jelen, *Művelődés, Caritas és Egyház, Régi(j)óvilág, *Kút és a Szeged című lapok külső munkatársa, cikkírója.
A Romániai Magyar Irodalmi *Lexikonnak kezdettől fogva temesvári munkatársa, bánsági szócikkei többségének szerzője. Módszeresen gyümölcsöztette alapos helytörténeti kutatásait: a temesvári Szabad Szóban már 1967-ben cikksorozatot közölt a régi Temesvárról; a Bartók-dolgozatok c. tanulmánykötetben (Buk. 1981) Bartók bánsági kapcsolataihoz szolgált újabb adalékokkal, az Utunk Kodályhoz c. kötetben (uo. 1984) a zeneszerző bánsági kapcsolatait tárta fel. Helytörténeti kutatásai eredményeit összegezve szerkesztette a temesvári *Rádió magyar nyelvű adásában éveken át a „Temesvári séták” címmel sugárzott műsort, a Heti *Új Szóban pedig 1994-től kéthetenkénti rendszerességgel közöl írásokat a Bega-parti város múltjáról „Temesvár kövei” összefoglaló rovatcím alatt.
Több évtizedes helytörténeti kutatásainak eredményeit érlelte kötetekké a Temesvár kövei. Krétarajzok a Józsefvárosból (Tv. 1998); Bartók Béla és a Bánság (uo. 2006). A temesvári Nyugati Egyetem kiadójánál, Alexandru Ruja egyetemi tanár szerkesztésében megjelent Dicţionar al scriitorilor din Banat c. terjedelmes *lexikon (Tv. 2005) magyar irodalomra vonatkozó szócikkeinek szerzője, koordinátora és szerkesztője.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület a Pro Ecclesia-díjjal jutalmazta, Temes Megye Önkormányzata Pro *Cultura Timisiensis-díjjal tüntette ki, ezenkívül megkapta a temesvári római katolikus püspökség Szent Gellért-emlékérmét.
Kötetei: Jecza Péter (Buk. 1981 = Kriterion Galéria); Temesvár kövei. Krétarajzok a Józsefvárosból (Tv. 1998); Temesvár reformátussága (uo. 2000); A temesvári Millenniumi templom (uo. 2001); Székely László (magyar–román–angol nyelvű album, Kv. 2002); Notre-Dame zárda és templom (Tv. 2002); Jecza Péter (Mv. 2003); Maderspach (Jancsó Árpáddal, Tv. 2004); „Az igaz élet a legszebb imádság”. Szabolcskától – Szabolcskáról (uo. 2005); A temesvári Szent György Székesegyház (uo. 2005); A temesvár-erzsébetvárosi Jézus Szíve-templom (uo. 2006); Bartók Béla és a Bánság (uo. 2006); Gallas Nándor (Mv. 2007); A temesvár–józsefvárosi Mária születése plébániatemplom (Tv. 2008).
Gondozásában *jelent meg *Markovits Rodion Szibériai garnizon című regénye (Kv. 2007) és Páholyból c. publicisztikai gyűjteménye (Buk. 1971), *Károly Sándor két önéletrajzi regénye (Mosolygó esztendők – Kalandos évek. Buk. 1979) és *Endre Károly Örök megújhodás c. publicisztikai kötete (Buk. 1988) a *Romániai Magyar Írók sorozatban; utószavával Negoiţă Lăptoiu Magda Ziman c. művészmonográfiája (Tv. 2006).
Jancsó Árpád: Egy százéves könyv folytatása. Heti *Új Szó 2000. nov. 2. – Beke György: Bartók szülőföldjén. Barangolások Erdélyben. 4. kötet. Bp. 2002. – Kurkó Irén: Műkritikus a temesvári képzőművészek szövetségének élén. Szekernyés János új feladatok előtt. Nyugati *Jelen 2002. márc. 23. – Pataki Zoltán: Emlékalbumban megörökített életmű. Székely László Temesvárnak alkotott. Heti *Új Szó 2002. okt. 22. – Darvay Nagy Adrienne: Állandóban változékonyan. Mv. 2003. – A Szent György-székesegyház krónikája. Nyugati *Jelen 2005. júl. 12. – A legurbánusabb város – beszélgetés Szekernyés János temesvári íróval, művészettörténésszel. Európai Utas 2006/1. – Márton Éva: Újabb adalékok a Bartók-életműhöz. Krónika 2006. máj. 2. – Boér Jenő: Szekernyés Jánost kitüntették. *Művelődés 2007/4. – Mészáros Ildikó: Budapest–Temesvár: képzőművészeti kapcsolatok gyorsvasútján. Beszélgetés Szekernyés Jánossal, a Romániai Képzőművészek Szövetsége temesvári szervezetének elnökével. Heti *Új Szó 2008. máj. 2.
(D. Gy.)