Cs. Gyímesi Éva, Csekéné (Kolozsvár, 1945. szept. 11. – 2011. máj. 23., Kolozsvár) – nyelvész, irodalomtörténész. Cseke Péter szerkesztő felesége. Tanulmányait szülővárosában végezte, 1968-ban a magyar nyelv- és irodalomtudományi szakon szerzett diplomát. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar tanszékén adjunktus, a filológiai tudományok doktora. Nyelvművelő és stílusvizsgáló tanulmányait, jegyzeteit a NyIrK, Korunk, A Hét, Utunk, Dolgozó Nő és a napilapok közlik; a Látóhatár c. filozófiai-ideológiai antológiában (Kv. 1973) Tudatformáló nyelvművelés c. tanulmánnyal szerepel. Első önálló kötetével (Mindennapi nyelvünk, 1975) még a nyelvművelés kérdéskörében jelentkezik, de már akkor közöl olyan kritikát, amelyben líránk legújabb változásainak avatott elemzőjeként mutatkozik be. Találkozás az egyszerivel c. kötete (1978) már ezen a téren nyújt jelentős hozzájárulást: a monografikus elemzéseket önálló líraelméleti felismerésekkel teszi teljesebbé és fogja egységbe. Előszóval és jegyzetekkel látta el a romániai magyar költők Múlt, jövő mezsgyéjén c. antológiáját (I-II. Tanulók Könyvtára, Kv. 1980).
Baróti Pál: Mindennapi kenyerünk. A Hét 1975/19. Láng Gusztáv: Szerelmes nyelvtan. Utunk 1975/23. Péntek János: A nyelvművelés etikája. Korunk 1975/9. Rohonyi Zoltán: Megtervezett találkozások. A Hét 1979/16. Marosi Péter: Gyímesi doktornő anatómiája. Utunk 1980/29.
Nyelvművelő és stílusvizsgáló tanulmányait, jegyzeteit a NyIrK, Korunk, A Hét, Utunk, Dolgozó Nő és a napilapok közlik; a Látóhatár c. filozófiai-ideológiai antológiában (Kv. 1973) Tudatformáló nyelvművelés c. tanulmánnyal szerepel. Első önálló kötetével (Mindennapi nyelvünk, 1975) még a nyelvművelés kérdéskörében jelentkezik, de már akkor közöl olyan kritikát, amelyben líránk legújabb változásainak avatott elemzőjeként mutatkozik be. Találkozás az egyszerivel c. kötete (1978) már ezen a téren nyújt jelentős hozzájárulást: a monografikus elemzéseket önálló líraelméleti felismerésekkel teszi teljesebbé és fogja egységbe. Előszóval és jegyzetekkel látta el a romániai magyar költők Múlt, jövő mezsgyéjén c. antológiáját (I-II. Tanulók Könyvtára, Kv. 1980).
Díjak, elismerések: Ius Humana (Amsterdam, 1990.); Ponkkala Alapítvány Kisebbségért Díj (Helsinki, 1990.); Romániai Magyar Írók Szövetségének Kolozsvári Fiókja díja (1991.); Soros Alkotói Díj (1995–97.); Pro Cultura Hungarica díj (1995); a József Attila Tudományegyetem Doctor Honoris Causa (Szeged, 1995.); a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje – polgári fokozat (Bp., 1996); Joseph Pulitzer-emlékdíj (2005.)
Munkái
Mindennapi nyelvünk (Buk., 1975.); Találkozás az egyszerivel. Kísérlet mai líránk értelmezésére (Buk., 1978.); Teremtett világ. Rendhagyó bevezetés az irodalomba (Buk., 1983., újrakiad. Bp., 1992.); Álom és értelem. Szilágyi Domokos lírai létértelmezése (Buk., 1990.); Gyöngy és homok. Ideológiai értékjelképek az erdélyi magyar irodalomban (Buk., 1992.); Honvágy a hazában. Cikkek, tanulmányok, esszék (Bp., 1993.); Két kultúra peremvidékén. Tudomány és egyetem a kisebbségi létben (Szeged, 1995.); Colloquium Transsylvanicum. Értelmiségi önreflexiók (Mvh., 1998.); Kritikai mozaik. Kritikai esszék, tanulmányok (1972–1998) (Kv., 1999.); Szem a láncban. Bevezetés a szekusdossziék hermeneutikájába (Kv., 2009.)
Gyűjteményes kötetekben
Tudatformáló nyelvművelés. Látóhatár (Kv., 1973. 79–86.); A műelemzés módszertanához. In: Szabó Zoltán (szerk.): A szövegvizsgálat új útjai (tanulmányok. Buk., 1982. 148–198.); Lét – megértés – irodalom. Ontológiai-hermeneutikai összefüggésrendszer Kolozsvári Papp László Az alkoholista halála című regényében. In: Az elbeszélés értelmezésének stratégiái. Szerk. Bernáth Árpád és Csúri Károly (Szeged, 1985.); A teremtő fájdalom költője, Áprily Lajos: In: Erdélyi csillagok. Szerk. Kántor Lajos (Bp., 1990.); Vázlat egy szellemi kórképhez. In: Füzi László et al. (szerk.): A századvég szellemi körképe (Pécs, 1995. 73–86.); A pajzán angyal: a szent és a profán Dsida Jenő költészetében. In: Pomogáts Béla (szerk.): Tükör előtt. In memoriam Dsida Jenő (Bp., 2001. 378–385.); Helyzet és helyzettudat. In: Molnár Gusztáv (szerk.): Transzcendens remény. A Limes-kör dokumentumai 1985–1989 (Csíksz., 2004. 206–214.); A pajzán angyal. A szent és a profán Dsida Jenő költészetében: In: Sas Péter (szerk.): Dsida Jenő emlékezete (Kv., 2009. 478–484.); Nem vagyunk a magunkéi. In: Lehet – Nem lehet? Kisebbségi létértelmezések (1937–1987), s. a. r. Cseke Péter, szerk. Láng Zsolt (Mvh., 1995. 35–45.); A mérték bennünk van. In: A hajnal frissessége. Esszék, tanulmányok, versek Láng Gusztáv tiszteletére. Életmű-bibliográfia (Szombathely, 2006. 145–154.); In: Az emberfejű madár. Erdélyi magyar esszéírók 1918–2001 (vál. és bev. Balázs Imre József. Kv., 2007.); Gerincoszlop. Dávid Gyula születésnapjára In: Dáné Tibor Kálmán, Deák Ferenc, Demény Péter (szerk.): Önzetlen pulpitus. Írások Dávid Gyula nyolcvanadik születésnapjára (Mvh., 2009. 28–31.); Parallel Narratives. In: István Berszán (ed.): Orientation in the Occurence (Kv., 2009. 121–129.); Kérdőjelek a szabadságról. In: On the road – zwischen Kulturen unterwegs. Ed. Ágoston Zéno Bernád, Márta Csire, Andrea Seidler (Bécs–Berlin, 2009.); „Amikor megfordul velünk a világ.” In: A Hívó Szó és a Vándor idő: emlékezések, dokumentumok. 1989. december 23. – 1990. április-május. Szerk. Kántor Lajos (Kv., 2010. 22–25.)
Miről álmodik a lány? Dolgozó Nő, 1968. október, 18. old.; Ősi várás. Dolgozó Nő, 1969. február, 11. old.; Szavak társadalma. Művelődés, 1969. XXII. évf. 3 sz, 51–52. old.; Az a bizonyos lé. Dolgozó Nő, 1970. január, 27. old.; Kezelésre szorul. Dolgozó Nő, 1970. február, 37. old.; Nem úgy írjuk, ahogy ejtjük. Dolgozó Nő, 1970. március, 45. old.; Ne tévesszük össze. Dolgozó Nő, 1970. április, 37. old.
Szerkesztés
Múlt, jövő mesgyéjén. Romániai magyar költők 1919–1979. (antológia; vál., előszó, függ. Kv., 1980.); Kosztolányi Dezső: Válogatott versek (vál. Csetriné Lingvay Klára; előszó. Buk., 1981.); Molter Károly: Tibold Márton (előszó, függ., Buk., 1984.); A fájdalmasan vigasztaló. Szilágyi Domokos – válogatott versek (Kv., 1991.); Benedek Domokos: Egy erdélyi ferences San Diego-ban (utószó. Kv., 1996.); Vissza a forrásokhoz. Nemzedékvallató (szerk., előszó Balázs Imre József, interjúk; a kolozsvári Láthatatlan Kollégium 1997/1998. évfolyamának diákjai Cs. Gyímesi Éva irányításával. Kv., 2001.)
Irodalom
Baróti Pál: Mindennapi kenyerünk. A Hét 1975/19. – Láng Gusztáv: Szerelmes nyelvtan. Utunk 1975/23. – Péntek János: A nyelvművelés etikája. Korunk 1975/9. – Rohonyi Zoltán: Megtervezett találkozások. A Hét 1979/16. – Marosi Péter: Gyímesi doktornő anatómiája. Utunk 1980/29. – Elek Tibor: „Élni vagy helytállni születtünk?” Új forrás. 27. 1995/6. – Gyímesi Éva, Cs.: Anyanyelv és egyetemesség. Beszélgetés Cs. Gyímesi Évával, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem professzorával. [Riporter:] Tibori Szabó Zoltán. Kritika, 1999. 4. – Gyímesi Éva, Cs.: A szent teheneket nem szabad fogdosni. Beszélgetés dr. Cs. Gyímesi Éva irodalomtudóssal, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem professzorával. [Riporter:] Tibori Szabó Zoltán. Kritika. 30. 2001. – Újrateremtett világok. Írások Cs. Gyimesi Éva emlékére (szerk. Balogh F. András, Berszán István, Gábor Csilla. Bp., 2011.) – Széles Klára: Cs. Gyimesi Éva, Kolozsvár, 1945. szeptember 11. – Kolozsvár, 2011. május 25. Helikon, 2011. július 10. – Szemenyei-Kiss Tamás: Halál Erdélyben. Kanadai Magyar Hírlap, 2012. május 7. –