Teleki Téka – Marosvásárhelyen működő, gróf Teleki Sámuel (1739–1822) által alapított tudományos könyvtár. Kialakításának története Teleki gyermekkorában kezdődik, amikor már családi környezetében megszerette a könyvet, 1759–63 között, külföldi peregrinációja idején, meglátogatta Hollandia, Svájc, Franciaország és Ausztria több nevezetes köz- és magángyűjteményét. Már ez idő alatt elkezdi a könyvgyűjtést, hazatérése után pedig a maga vásárolta könyvek számát megbízottai útján további vásárlásokkal gyarapítja. Megbízottai legnagyobbrészt nyugati egyetemeken tanuló diákok, akik így maguk is kapcsolatba kerülnek a nyugati könyvkultúrával, amellett, hogy rendszeresen tájékoztatják megbízójukat.
Teleki 1787-ben, udvari kancellári tisztségéből következően Bécsbe költözött, ami közvetlenebbé *tette kapcsolatait kora európai könyvkiadásával és -kereskedelmével. Ennek az elmélyülő kapcsolatnak a jele, hogy a ~ban ebből a korszakból 157 kötetes európai könyvtári katalógusgyűjtemény található (97 különböző magánkönyvtárból). Telekit egyébként, amellett, hogy szenvedélyes könyvgyűjtő volt, „kora egyik legképzettebb könyvszakértőjének” (*Deé Nagy Anikó) is lehet tekinteni.
Már ebben az időszakban saját könyvgyűjtői fáradozásai és az ifjúságra gyakorolt ilyen irányú hatása mellett különösen fontos volt az, hogy ez a folyton gyarapodó könyvállomány a tulajdonos jóvoltából rendelkezésére állt a kor nem egy jeles *erdélyi tudósának, akik (Benkő József, Bod Péter, Cornides Dániel, Kovásznai Tóth Sándor és mások) tudományos munkáikhoz kikölcsönözhették a szükséges könyveket.
A ~ alapításának dátuma 1802, amikor Teleki Sámuel egy 1801. okt. 10-én kelt végrendelete értelmében megtörtént hivatalos megnyitása. Ettől fogva közkönyvtárként működött. Az alapító végrendeletében többek között ez áll: „…ifjúságomtól fogva nagy költséggel, szorgalmatossággal és fáradsággal szerzett és ezután is, amíg élek, Isten segedelmével szerzendő könyveimet… hagyom és legálom, mint Házom és famíliámbeli örökös Fidei Comissiumot Maradékimnak és Successoraimnak gondviselések és jótállások alatt a Tudományoknak nemzetemben s Hazámban elő-mozdításokra… Maradékim közül mindenkor praeferenter az öregebbik fiú, aki ha arra alkalmatos nem lenne, annak Tutora és Curatora, vagy utána aetassára nézve következő fiú légyen ezen Fidei Comissiumnak Conservatora és Gondviselője; a fiú ágnak defectusával pedig (amelytől Isten őrizzen!) az *Erdélyi Reformatum Fő Consistorium…” (*Deé Nagy Anikó: A könyvtáralapító Teleki Sámuel. 440–441).
A könyvtár, amely akkor több mint 40 000 kötetet számlált, Rhédey Zsigmondné Wesselényi Kata e célra Schlaf Ignác tervei szerint átalakított marosvásárhelyi házában került elhelyezésre. Az építkezések 1799–1802 között folytak, de a könyvtár további gyarapodása miatt már az 1810-es évek végén szükségessé vált az épület további bővítése. E bővített épületben található napjainkban is.
A ~ katalógusának kinyomtatásáról 1796–1819 között maga Teleki Sámuel gondoskodott: az 1796-ban megjelent I. kötet a görög–római klasszikusokat, az 1800-ban megjelent II. kötet a teológiai, egyháztörténeti, jogi, filozófiai, nyelvészeti, régészeti, történelmi és irodalomtörténeti munkákat, az 1811-ben megjelentetett III. kötet a Magyarország és *Erdély történetére vonatkozó könyveket, az 1819-ben megjelent IV. kötet az előző három kötetre vonatkozó kiegészítéseket tartalmazta. A további gyarapodás számbavételére egy V. kötet is készült, ennek kinyomtatására azonban csak napjainkban (2002) került sor.
A végrendeletnek a felügyeleti jogra vonatkozó rendelkezései többször is konfliktushoz vezettek az *Erdélyi Református Egyházkerület és a család között (vö. *Sipos Gábor és *Benkő Samu tanulmányait a Teleki Téka Emlékkönyvben). Az utolsó egyenes ági leszármazott, Teleki Sámuel 1916-ban bekövetkezett halálával az „általános örökös” Teleki Károly lett, akinek kérésére 1925-ben a román törvények szerint egy „Gróf Teleki Sámuel Könyvtáralapítványt” jegyeztek be. Teleki Károlyt 1941-ben, a család közbenjárására sikerült lemondatni a kurátorságról, amely után 1942-ben a magyar állam részéről is megtörtént „A gróf Teleki Sámuel könyvtár-, múzeum- és levéltár-alapítvány” bejegyzése.
A ~ könyvtárosa 1942-ig Gulyás Károly, utána 1942–51 között Nemes Károly kollégiumi tanár, majd Kónya Imre (1950–60) volt. A Bolyai Könyvtárat ez időben *Farczády Elek vezette. A ~ban dolgozott (haláláig, 1969-ig) Fikk László, 1957–61 között Bustya Endre, 1951–55 és 1960–84 között Balázs Lajos.
1949-ben a román állam vette birtokba. 1955-ben a ~ épületébe költöztették az államosított Református Kollégium 80 000 kötetes könyvtárát, amely 1962-ig külön részlegként, mint Bolyai Könyvtár működött. Ekkor adminisztratíve is hozzá csatolták a ~hoz, amelynek nevét ettől kezdve Teleki–Bolyai Könyvtárként használták. Időközben bekerült állományába több magángyűjtemény, töredék-könyvtár, amelyekkel együtt mintegy 200 000 kötet könyvet, folyóiratot és kéziratot őrzött. 1974-ben egy rendelettel megszüntették önállóságát, s azóta – több, az 1989-es romániai változás után *tett önállósodási kísérlet ellenére – mint a Maros Megyei Könyvtár Dokumentációs Részlege, annak alárendeltségében működik.
Az itt őrzött legértékesebb könyvek sorában megemlíthető Galeotto Marzio Liber de Homine című, 1475-ben kiadott munkája, egy velencei kiadású Etymologicum Magnum Graecum 1499-ből, a Károli Biblia 1645-ös amszterdami kiadásának egy példánya Komáromi Csipkés György saját kezű javításaival, kiegészítéseivel, számos 1500 előtti kiadású Cicero-, Persius-, Propertius-, Plinius-, Terentius-, Ovidius-, Horatius-kötet, a középkor neves orvosa, Albanus Petrus Conciliator controversiarum inter philosophos et medicos című munkája (Velence 1548), a brassói Honterus-nyomdából 1551-ben kikerült Sanitatis studium, Kyr Paulus besztercei orvos műve, Honterus Reformatio ecclesiae Coronensis című munkája (1543), Benczédi Székely István Krakkóban, 1599-ben kiadott műve, a Chronica ez vilagnac yeles dolgairol, Heltai Gáspár Magyar Krónikájának 1575-ös kiadása, Enyedi György verses szerelmi története, a Gismunda és Gisquardus históriája (Debrecen 1577), Balassi Bálint Istenes énekei (Bécs 1632–38), a Londonban 1657–99 között kiadott nyolckötetes Biblia Polyglotta, a firenzei múzeumot bemutató Museum Florentinum (Firenze 1731).
Igen gazdag a könyvtár Teleki Sámuel korabeli állománya: a felvilágosodás korának legjelentősebb matematikai, fizikai, kémiai, asztronómiai, természettudományi (historia naturalis), állattani, növénytani, orvostudományi munkái, a tudományos folyóiratok (mintegy 2000 kötetben, köztük az Allgemeine Deutsche Bibliothek 288, az Allgemeine Literatur-Zeitung 153, a Giornale de Letterati d’Italia 42 kötete, a Moniteur teljes sorozata, a Rát Mátyás szerkesztette Magyar Hírmondó (Pozsony 1780), a Szacsvay Sándor szerkesztette bécsi Magyar Kurír (1793–98), a Bécsi Magyar Mercurius teljes sorozata, a Kassai Magyar Múzeum, Kármán József Uraniája.
Jelentős számban vannak képviselve a francia felvilágosodás gondolkodói: Voltaire műveiből 77 kötet, Montesquieu főműve, a L’Esprit des Lois első kiadása (1749), Rousseau Társadalmi szerződésének 1795-ös díszkiadása, az Enciklopédia, a francia forradalom alkotmánya (1791) és a jakobinusok alkotmánytervezete (1793), Martinovics Ignác négy munkája, köztük az Oratio ad proceres et nobiles Regni Hungariae (1790), Hajnóczy Józseftől többek között a De Comitiis Regni Hungariae (1791), Bessenyei Györgytől Az Magyar Tudós Társaság eránt való Jámbor Szándék (1790).
Különösen értékes a ~ kéziratos műveinek gyűjteménye. Teleki megszerezte a Mátyás király könyvtárából származó Tacitus-kódexet (Annalium libri XI–XVI. Historiarum libri I–V.), amelyet később, 1935-ben a Téka akkori kurátora, Teleki Károly 14 ősnyomtatvánnyal és kb. félszáz 1711 előtti régi magyar nyomtatvánnyal együtt külföldre vitt és ott értékesített (vö. Bustya: i. h.); megvan viszont ma is a Csepregi-kódex néven ismert, 1431-ből való latin nyelvű krónika, másolatban Szervét Mihály 1553-ban megjelent Christianismi Restitutiója, Martin Schmeizel 18. századi *erdélyi szász történetíró Bibliotheca Scriptorum Historicorum Hungariae, Transsilvaniae, Croatiae, Dalmatiae, Slavoniae, Bosniae, Valachiae et Moldaviae c. munkájának másolata Teleki bejegyzéseivel, pótlásaival, Bod Péter kéziratban hátrahagyott Necesaria ac utilis Scriptorum Historiae Hungaricae notitiája. Tudománytörténeti szempontból különösen értékes az a több ezer lapot kitevő kéziratos anyag, amely a Teleki Sámuel által sajtó alá rendezett kétkötetes Janus Pannonius-kiadással (1784) kapcsolatos.
Kazinczy Ferenc: Erdélyi Cancellarius Gróf Teleki Sámuel Excell. Bibliothécája Marosvásárhelyt. Tudományos Gyűjtemény 1817. VII. 2–8. Újraközölve: Kazinczy Ferenc válogatott művei. I. Bp. 1960. – Jakab Elek: A Teleki-könyvtár és a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság. *Figyelő 1879. 195–210. – Koncz József: A marosvásárhelyi Helv. Hitv. Főtanodai könyvtár ismertetése. 1650–1790. Magyar Könyvszemle 1879. 215–223, 313–332. – Biás István: Adatok a Teleki Könyvtár történetéhez. Mv. 1901. – Gulyás Károly: Gr. Teleki Sámuel marosvásárhelyi könyvtáralapítása. In: A *Székely Nemzeti Múzeum Emlékkönyve. Sepsiszentgyörgy 1929. 202–207. – Teleki Domokos: A marosvásárhelyi Teleki-könyvtár története. *Erdélyi Múzeum 1930/11–12. Ua. klny. Kv. 1930 = *Erdélyi Tudományos Füzetek. – Fodor István: Teleki-téka. Uo. 1938 = Krónikás Füzetek. – Gáspár Tibor: A Teleki Téka kincsestárának néhány ritkaságáról. *Művelődés 1956/12. – *Farczády Elek: A marosvásárhelyi Bolyai tudományos könyvtár. In: Kelemen Lajos Emlékkönyv. Kv. 1957. 265–278. – Szilágyi Erzsébet: Marosvásárhely könyvtárai. Könyvtáros 1959/1, 2. – Bustya Endre: A marosvásárhelyi Teleki-téka eltűnt Piccolomini-kódexe s egy Amerikában felbukkant Piccolomini-korvina. Magyar Könyvszemle 1965/1. – Turzai Mária: Un trésor de l’époque des lumières en Transylvanie: la bibliothéque de Samuel Teleki à Tirgu Mures. Revue Roumaine d’Histoire 1966. 341–354. – Dankanits Ádám: Janus és Teleki Sámuel. Könyvtári *Szemle 1972/2. – *Deé Nagy Anikó: Janus Pannonius művei a Teleki Tékában. Könyvtári *Szemle 1972/2; uő: Teleki Sámuel és a Teleki Téka. Levelek, sajtó alá rendezte Deé Nagy Ankó. Buk. 1976 = Téka; uő: Teleki Sámuel könyvesháza. *Művelődés 1991/5–6; uő: Ifjú gróf Teleki Domokos. *Erdélyi Múzeum 1994/1–2; uő: A könyvtáralapító Teleki Sámuel. Kv. 1997; uő: Tanárok könyvei a Marosvásárhelyi Kollégium könyvtárában. In: Kőrösi Csoma Sándor és tudományos műhelyeink. Sepsiszentgyörgy 1999; uő: A marosvásárhelyi Teleki–Bolyai Könyvtár ex librisei. Kv.–Bp. 2001. – Tonk Sándor: Könyvtárak, olvasók és olvasmányok a reformkori Marosvásárhelyen. Könyvtári *Szemle 1972/3; uő: A Telekiek *Erdély történetében. In: Sáromberke, 1319–1994. Kv. 1994. – F. Csanak Dóra: Két korszak határán. Teleki József, a hagyományőrző és felvilágosult gondolkodó. Bp. 1983. – *Spielmann József – Deé Nagy Ankó – Spielmann Mihály: Servetus’s Christianismi Restitutio and Transylvania. Harvard Library Bulletin 1983/1. 52–63. – Tóth T. Sándor: Matematikai élet az *erdélyi régiségben. *Művelődés 1990/11–12. – Carmen Munteanu: Az *Erdélyi Iskola s könyvei a Teleki–Bolyai Könyvtárban. In: Barátság–Prietenie. Pécs 1992. 85–95. – Futaky István: Teleki Sámuel és Göttinga. *Erdélyi Múzeum 1997/3–4. – Catalogus librorum sedecimo saeculo impressorum Bibliothecae Teleki–Bolyai. Mv. 2001. – Bibliothecae Samuelis Com. Teleki de Szék Pars Quinta Libros inde ab anno MDCCCXIX post typis vulgatam catalogi partem quartam comparatos complexa. Sajtó alá rendezte *Deé Nagy Anikó. Bp.–Mv. 2002. – Emlékkönyv a Teleki Téka alapításának 200. évfordulójára. 1802–2002. Szerk. *Deé Nagy Anikó – Sebestyén-Spielmann Mihály – Vakarcs Szilárd. Mv. 2002 (benne *Benkő Samu, Csontos Mária, *Deé Nagy Anikó, *Sipos Gábor és Somkuti Gabriella tanulmányai a könyvtár történetéről; a Teleki Téka válogatott bibliográfiája. 597–619.) – Kimpián Annamária: Kaunitz kancellár könyvei a Teleki Tékában. In: Könyves műveltség *Erdélyben. Mv. 2006. 160–170. – Sebestyén-Spielmann Mihály: Nagyenyedi könyvek a Teleki–Bolyai Könyvtárban. Uo. 171–195. – Bányai Réka: Egy könyvtár mindennapjai. A Teleki Téka a 20. század első felében. In: Könyvek által a világ… Tanulmányok *Deé Nagy Anikó tiszteletére. Szerk. Bányai Réka és Sebestyén-Spielmann Mihály, Mv. 2009.
ÁVD: Ambrus Hedvig Mária: Régi magyar nyelvű könyvek a Teleki Tékában. 1559–1710. (Kézirat.)
(D. Gy.)