Gulyás Károly (Debrecen, 1873. dec. 15. 1948. jan. 27. Dévaványa) festőművész, könyvtáros. Rajztanári oklevelet Budapesten szerzett, mint kisújszállási rajztanár tanította Móricz Zsigmondot is, aki a Forr a bor Csordás tanárát róla mintázta. 1902-ben a Marosvásárhelyi Református Kollégiumhoz került. 1907-től kezdve a Teleki Könyvtár őre 1942-ig. A budapesti Mathematikai és Physicai Lapokban ismertette Bolyai Farkas zenészeti dolgozatait és Teleki Sámuel levelezését külföldi matematikusokkal (1910); kiadta Földi János 1789-es nyelvtankönyvének első felét Földi János magyar grammatikája címmel (Bp. 1912) a Teleki-tékában őrzött *kézirat alapján. A *Cimbora és *Pásztortűz állandó illusztrátora, a Zord Idő, Vasárnap, Ifjú Erdély, *Erdélyi Szemle munkatársa, novelláit saját rajzaival kísérte. A KZST és az ESZC tagja. Művészi pályára indított fiatal erdélyi tehetségeket, így Vida Árpádot és Bordi Andrást.
1919 után írt munkái: Bagoly Bandi lakodalma (verses gyermekregény *Benedek Elek ajánlásával, a szerző illusztrációival, Mv. 1922); Az ismeretlen gróf Teleki Sámuel (Bp. 1944).
Kuncz Aladár Molter Károlyhoz. 1930. HLev. I. 270, 275. Kiss Pál: Marosvásárhely története. Mv. 1942. 164, 177.