Dávid Iván, később ~ Antal (Kézdivásárhely, 1913. júl. 30.) – író, újságíró. ~ István fia. Középiskolát szülővárosában és Budapesten végzett, az innsbrucki egyetemen hallgatott filozófiát; a Keleti Újság ausztriai levelezője volt. Előbb a kézdivásárhelyi Székely Újság, majd 1935-ben a Brassói Lapok, 1936-tól a Keleti Újság riportere és belső munkatársa, 1939-ben egy ideig az Erdély szerkesztője Kolozsvárt, majd 1941-től 1944-ig a marosvásárhelyi Szövetkezés c. hetilap felelős szerkesztője. Móricz Zsigmond közölte egy novelláját a Kelet Népében; elbeszéléseinek, novelláinak és 1945-től Magyarországon megjelent regényeinek tárgyát Erdély történetéből meríti. 1944-ben Kolozsvárt közzétette Farczády Jenő levelei Szabó Dezsőhöz címen Szabó Jenő 10 irodalmi levelét bátyjához.
Erdélyben megjelent munkái: Hírek (elbeszélések, rajzok, Kézdivásárhely 1936); Üstökös a kéményen (elbeszélés, Mv. 1943).
Gulyás Pálnál (MIEM V. 330.) téves az az adat, hogy D. I. a Korunk munkatársa volt. A neki tulajdonított írás (A mi várunk a könyv) a Dávid István álnéven szereplő Bányai László tollából származik. Veress Dániel: Regény az 1848–49-es Háromszékről. Megyei Tükör 1973. máj. 27.
Dávid Antal, írói névként a Dávid Ivánt is használta (Kézdivásárhely, 1913. júl. 30. – 1988. júl. 26., Budapest) – író, újságíró. ~ István fia. Középiskolát szülővárosában és Budapesten végzett, az innsbrucki egyetemen hallgatott filozófiát; a Keleti Újság ausztriai levelezője volt.
Előbb a kézdivásárhelyi Székely Újság, majd 1935-ben a Brassói Lapok, 1936-tól a Keleti Újság riportere és belső munkatársa, 1939-ben egy ideig az Erdély szerkesztője Kolozsvárt, majd 1941-től 1944-ig a marosvásárhelyi Szövetkezés c. hetilap felelős szerkesztője.
Íróvá Móricz Zsigmond „avatta”, amikor első novelláját (Ne sírj, Márika) közölte a Kelet Népében, ahol 1942-ig több írása is napvilágot látott Móricz méltatásával. Elbeszéléseinek, novelláinak és 1945-től Magyarországon megjelent regényeinek tárgyát Erdély történetéből meríti. 1944-ben Kolozsvárt közzétette Farczády Jenő levelei Szabó Dezsőhöz címen Szabó Jenő 10 irodalmi levelét bátyjához.1938-tól a Magyar Rádióban több karcolata és hangjátéka, 1957-től számos hangjátéka adaptációja, irodalmi műsora hangzott el; Muzsikáló kút című, Bodor Péterről szóló regényét 1970-ben kétrészes hangjátékká dramatizálták.
Munkái
Hírek (elbeszélések, rajzok, Kézdivásárhely 1936); Hazátlan voltam (Kvár, 1941); Üstökös a kéményen (elbeszélés, Mv. 1943); Muzsikláló kút (tört. regény. Bp., 1969); A kolozsvári futár (regény. Bp., 1972); Háromszék nem alkuszik (tört. regény. Bp., 1973); Erdély nagy romlása I–III. (tört. regény. Bp., 1974, 1975, 1977); A tanú (Bp., 1981); Az első felvonás (Bp., 1982); A szolgadiák (Bp., 1983)
Irodalom
Gulyás Pálnál (MIEM V. 330.) téves az az adat, hogy D. I. a Korunk munkatársa volt. A neki tulajdonított írás (A mi várunk a könyv) a Dávid István álnéven szereplő Bányai László tollából származik. – Veress Dániel: Regény az 1848-49-es Háromszékről. Megyei Tükör 1973. máj. 27. – Tüskés Tibor: Korok és irányzatok az ifjúsági történelmi regényekben. Könyvtáros, 1975/7. – Bárdosi Németh János: Erdély nagy romlása. Jelenkor, 1978/6. – Majtényi Zoltán: Dávid Antal hetven éves. Élet és Irodalom 1983/30. –