Dézsi Lajos – Minerva Könyvtár
Cenzúrázás előtti eredeti szócikk:
Dézsi Lajos (Debrecen, 1868. aug. 23. – 1932. szept. 17., Budapest) – irodalomtörténész. 1906-tól 1919-ig a kolozsvári, ezután a szegedi egyetem tanára, 1923-tól az MTA rendes tagja. A kései pozitivista irodalomtörténet-írás egyik legtermékenyebb munkása; elsősorban a régi magyar irodalommal foglalkozott. Számos részlettanulmányt és monográfiát írt, sok kéziratos művet, forráskiadványt rendezett sajtó alá, több irodalomtörténeti folyóiratot, könyvsorozatot és lexikont szerkesztett. Jó pedagógus volt, pályakezdésükben segítette Antalffy Endrét, Büchler Pált, György Lajost, és tanára volt József Attilának is. Kolozsvárt jelent meg 1926-ban Erdélyi arcképek és képek (Minerva Könyvtár 56.) c. munkája, amelyben a XVI. századtól a XIX. századig terjedő korszakból két korrajzot és tizenkét íróportrét adott közre. A Ványi Ferenc szerkesztésében megjelent Magyar irodalmi lexikon (Bp. 1926) az ő szakmai ellenőrzésével készült.
Dézsi Lajos (Debrecen, 1868. aug. 23. – 1932. szept. 17., Budapest) – irodalomtörténész. Felsőfokú tanulmányokat a debreceni református teológián folytatott, ott végzett 1890-ben, majd a berlini és a budapesti egyetemen is folytatott tanulmányokat (1892–1894). A pesti egyetemen Bogáti Fazekas Miklósról írt tanulmányával szerzett doktorátust, majd 1902-ben magántanári habilitációt szintén a budapesti egyetemen magyar irodalomtörténet tárgykörből. 1906-tól 1919-ig a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem tanára, az első világháború után követi az előbb Budapestre majd Szegedre költöző egyetemet. 1921-től haláláig a magyar irodalomtörténeti tanszék vezetője. Mellette felelős egyetemi tisztségeket töltött be, 1922-1923-ban a Bölcsészettudományi Kar dékánjaként, 1928-1929-ben a szegedi egyetem rektoraként működött.1923-tól az MTA rendes tagja.
A kései pozitivista irodalomtörténet-írás egyik legtermékenyebb munkása; elsősorban a régi magyar irodalommal foglalkozott. Számos részlettanulmányt és monográfiát írt, sok kéziratos művet, forráskiadványt rendezett sajtó alá, több irodalomtörténeti folyóiratot, könyvsorozatot és lexikont szerkesztett.
Jó pedagógus volt, pályakezdésükben segítette Antalffy Endrét, Büchler Pált, György Lajost, és tanára volt József Attilának is. Kolozsvárt jelent meg 1926-ban Erdélyi arcképek és képek (Minerva Könyvtár 56.) c. munkája, amelyben a XVI. századtól a XIX. századig terjedő korszakból két korrajzot és tizenkét íróportrét adott közre. A Ványi Ferenc szerkesztésében megjelent Magyar irodalmi lexikon (Bp. 1926) az ő szakmai ellenőrzésével készült, szerkesztette a Magyar Történeti Életrajzokat, a Magyar Irodalomtörténeti Értekezéseket és a Világirodalmi lexikont (1930–1932).
Számos szakmai társaságban is tevékenykedett, választmányi tag volt a Magyar Irodalomtörténeti Társaságban, a Magyar Történelmi Társulatban, a Dugonics Társaságban, tagja volt a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaságnak.
Budapesten szívinfarktusban érte a halál, de szegedi lakosként a szegedi Református temetőben nyugszik.
Munkái
Szenczi Molnár Albert (Bp., 1897.); Magyar író és könyvnyomtató a XVII. században (Bp., 1899); Az irodalomtörténet módszerei (Bp., 1903); A magyar irodalomtörténeti kutatás feladatairól (Bp., 1904); Adatok a mértékes verselés történetéhez (Bp., 1904); Balassa és Rimay Istenes énekeinek bibliographiája (Bp., 1905); Adalékok a magyarországi nyomtatványok bibliographiájához (Bp., 1906); Tinódi Sebestyén (Bp., 1912.); Báró Jósika Miklós 1794–1865 (Bp., 1916); Erdélyi arcképek és képek (Kvár, 1926); Verses görög regények és regék a régi magyar irodalomban (Szeged, 1926); Magyar történeti tárgyú szépirodalom (sorozat: A Magyar Történettudomány Kézikönyve. Bp., 1927); XVI. századbeli magyar költők művei, 1566–1577 (Bp., 1930)
Gyűjteményes kötetekben, folyóiratokban
Bogáti Fazekas Miklós élete és költői működése. Magyar Könyvszemle, 1895; Tinódi széphistóriája Jasonról. Akadémiai Értesítő, 1907; Arany János irodalomtörténete. Egyetemes Philológiai Közlöny, 1908; Magyar irodalmi hatás Shakespeare költészetében. Irodalomtörténet, 1929.
Irodalom
Klukovitsné Paróczy Katalin – Rácz Béláné – Iványi Szabó Éva: Dézsi Lajos szakirodalmi munkássága. Szeged, 1993 – Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. – Szegedi egyetemi almanach 1921–1995. I. köt. (1996). Szeged, Mészáros Rezső. Dézsi Lajos 106-107. old. – Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest, 2001–2007. – Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. Budapest: Studium. 1926 – Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest, 1963–1965 – Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest, 1994 – Révai nagy lexikona. Budapest, 1911–1935 – Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest, 1939–2002.