Fazekas János (Lupény, 1926. febr. 16.) közíró, történész. Andrásfalván nőtt fel, középiskoláit Székelykeresztúron az unitárius gimnáziumban és tanítóképzőben végezte. A felszabadulás után politikai pályára lépett, Székelyudvarhelyen, Brassóban, Marosvásárhelyen, majd Bukarestben többféle ifjúsági, 1952-től vezető állami és pártfeladatot tölt be. A szocialista munka hőse. Publicisztikai munkáját 1945-ben a *Tompa László szerkesztésében megjelenő *Szabadság c. lapban kezdte. Cikkei a pártépítéssel, a párt nemzetiségi politikájával és a szocialista gazdaság fejlesztésével összefüggő kérdéseket tárgyalják az ifjúsági és pártsajtóban. Gazdasági tárgyú tanulmányait a Probleme Economice, Lupta de Clasă, ill. Era Socialistă, valamint *A Hét és *Korunk közli; az Industria României 1944–1964 c. gyűjteményes kötetben (1964) az élelmiszeriparról szóló fejezet szerzője.
Mint a Társadalmi és Politikai Tudományok Akadémiájának tagja tette közzé Az agyagfalvi székely nemzeti gyűlés c. történeti tanulmányát az 1848-as gyűlés 125. évfordulója alkalmából (*A Hét 1973/42-44; újraközölve MNT 1976. 232-80.). Újabb történelmi tanulmányaiban az együttélés törvényszerűségeit tárja fel (A székelyek harca a románok oldalán az idegen uralom és az elnyomás ellen, a *szabadságért és a társadalmi *igazságosságért, *A Hét 1977/12; A haladó magyar társadalmi erők állásfoglalása az 1877–1878-as román függetlenségi háború idején, *A Hét 1977/27). Hasonló célzatú háromrészes tanulmánya is: A Habsburg-elnyomás Erdélyben. 1690-1847 (*Korunk 1978/3-5). Történelemszemléletének korszerű tanulságait vonja le Polgári nézetek a nemzeti-nemzetiségi viszonyok terén, a sovinizmus és a nacionalizmus a nemzeti és társadalmi *haladás kerékkötői c. összehasonlító tanulmányában (románul Era Socialistă 1978/24; magyarul *A Hét 1979/3-4), majd egy újabb írásában (A román nép és az együttélő nemzetiségek egysége és testvérisége, *A Hét 1979/19-20), amely a mai Románia e fontos kérdését elemzi.
Tanulmányainak gyűjteményes kötete: A Román Kommunista Párt a haza fiai testvériségének és barátságának, társadalmi és nemzeti egyenlőségének következetes harcosa (1980).
Imreh István: Eszmények múltja és jelene. *Utunk 1980/41. Csucsuja István: Könyv nemzetiségről, hazáról, történelemről. *Igazság 1980. okt. 12. Beke György: Történelembe ágyazott jövőteremtés. *A Hét 1980/38-39. Demeter János: Nemzetiségtörténet nemzetiségpolitika. *Korunk 1980/12.
Mint a Társadalmi és Politikai Tudományok Akadémiájának tagja tette közzé Az agyagfalvi székely nemzeti gyűlés c. történeti tanulmányát az 1848-as gyűlés 125. évfordulója alkalmából (A Hét 1973/42–44.; újraközölve MNT 1976. 232–280.). Újabb történelmi tanulmányaiban az együttélés törvényszerűségeit tárja fel (A székelyek harca a románok oldalán az idegen uralom és az elnyomás ellen, a szabadságért és a társadalmi igazságosságért, A Hét 1977/12; A haladó magyar társadalmi erők állásfoglalása az 1877-1878-as román függetlenségi háború idején, A Hét 1977/27). Hasonló célzatú háromrészes tanulmánya is: A Habsburg-elnyomás Erdélyben. 1690–1847 (Korunk 1978/3–5). Történelemszemléletének korszerű tanulságait vonja le Polgári nézetek a nemzeti-nemzetiségi viszonyok terén, a sovinizmus és a nacionalizmus a nemzeti és társadalmi haladás kerékkötői című összehasonlító tanulmányában (románul Era Socialistă 1978/24; magyarul A Hét 1979/3-4), majd egy újabb írásában (A román nép és az együttélő nemzetiségek egysége és testvérisége, A Hét 1979/19-20), amely a mai Románia e fontos kérdését elemezte.
Életének utolsó éveit Budapesten töltötte, az MTA megbízásából kutatott.
Tanulmányainak gyűjteményes kötete: A Román Kommunista Párt a haza fiai testvériségének és barátságának, társadalmi és nemzeti egyenlőségének következetes harcosa (1980).
Irodalom
Imreh István: Eszmények múltja és jelene. Utunk 1980/41. – Csucsuja István: Könyv nemzetiségről, hazáról, történelemről. Igazság 1980. okt. 12. – Beke György: Történelembe ágyazott jövőteremtés. A Hét 1980/38-39. – Demeter János: Nemzetiségtörténet nemzetiségpolitika. Korunk 1980/12.