Garda Dezső (1991 • 2014)

Garda Dezső (Kolozsvár, 1948. aug. 26.) – szociológus, történész, politikus, tanár. Elemi és középiskoláit szülővárosában végezte (1968), a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen történelem szakos tanári diplomát szerzett (1973). A gyergyóremetei általános iskolában kezdte pályáját, 1978 óta a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Szaklíceum tanára.

Első írását a Korunk közölte (1972), azóta helytörténeti kérdésekkel jelentkezik. Kisebb földrajzi egységek, elsősorban Gyergyó vidéke dolgozó társadalmának múltját örökíti meg. A Változó valóság c. szociográfiai tanulmánykötetben (1978) Gyergyóremete erdőmunkásainak tegnapját és mai viszonyait kutatja, az Acta Hargitensia I. kötetében a gyergyóremetei tutajosok múlt századbeli életét dolgozza fel (1980). Remetei Híradó (1975–77), majd Líceum (1979-80) c. iskolai lapokat szerkesztett; utóbbi iskolájának 1979-80-as évkönyve. A vezetése alatt álló helytörténeti szakkör diákjai dolgozataikkal évente Kolozsvárt Korunk-délelőttökön szerepelnek. Képek Gyergyószentmiklós történetéből címen részletet közölt a városról írt munkájából (Korunk 1982/9).

1990 tavaszán kidolgozta a székelyföldi főiskola és egyetem létrehozásának a programját, mellyel a Magyarországi Közoktatásügyi Minisztériumot és a Magyarok Világszövetségét kereste meg. Az első két székelyföldi főiskola létrehozására, mint a Babeş–Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozatára csak 1997 őszétől kerülhetett sor. Ezek rövidesen egyetemekké váltak. Mint parlamenti képviselőnek meghatározó szerepe volt abban, hogy ezen állami felsőoktatási intézményekben az oktatás magyar és ne román nyelven folyjon.

1990 nyarán megalapította a Gyergyói Népfőiskolát, mely Románia első ilyen jellegű bíróságilag bejegyzett szervezete volt az 1989-es évi változások után. A Gyergyói Népfőiskola felvállalta a gazdaképzést, a különböző tudománynépszerűsítő előadásokat, főleg pedig a nemzetközi történészkonferenciák megszervezését.

1991. április 21–23. között Gyergyószentmiklóson irányítá­sával szervezték meg az Erdélyi Népfőiskola-szervezők értekezletét, mely elindította a magyarság megmaradása szem­pontjából oly fontos népfőiskolai mozgalmat Erdélyben.

1995. január 9-én védte meg doktori disszertációját a Román Akadémiához tartozó Nicolae Iorga Történeti Intézetben.

1996-ban megválasztották a Hargita megyei RMDSZ parlamenti képviselőjének, újraválasztások révén 2008-ig töltötte be ezt a tisztséget. 1998-tól a Babeş–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatán egyetemi docens.

Fő kutatási területe: a székelység története, illetve az erdélyi örmények históriája.

 

Önálló kötetei

Gyergyó a történelmi idő vonzásában (Szudvh., 1992); Székely hadszervezet és faluközösség (Gyergyószentmiklós, 1994); A forradalom katonái Csíkban és Gyergyóban 1848-1849. (Csíksz., 1998); A falutörvénytől a közbirtokosságig. Gyergyóújfalu monográfiája (Csíksz., 1998); Főnépek, lófők, gyalogkatonák Csíkban és Gyergyóban. Csík és Gyergyó gazdasági fejlődése és népességének alakulása 1750-ig (Csíksz., 1999); A székely közbirtokosság (Csíksz., 2002); Munkarend és hagyományőrzés a székely faluközösségben. Gyergyóremete monográfiája (Csíksz., 2003); Kultúra és civilizáció (Csíksz., 2003., 2005); Az erdővisszaadás kálváriája Székelyföldön (Nv., 2004); Gyergyószentmiklós története (Csíksz., 2007); Gyergyói örmények könyve (Bp., 2007); A megfigyelt történelemkör. A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő középiskola történelemköre a romániai magyar sajtóban (Csíksz., 2009); A törvénykező örmény közösség: a Mercantile Fórum iratai (Csíksz., 2010)

 

Gyűjteményes kötetekben

Plutăritul în bazinul Giurgeului. In: Acta Musei Napocensis (Kv., 1984); A nemzetségi szervezet maradványai Gyergyóban, a székely tízesek és a székely identitás. In: Nemzetiség – identitás. A IV. Nemzetközi Néprajzi Nemzetiségkutató Konferencia előadásai (szerk. Eperjessy Ernő, Krupa András. Debrecen, 1991. 189–192.); Szomorú tapasztalatok. In: A magyarság lehetőségei a világban az ezredfordulón. Külhoni és hazai magyarok negyedik tanácskozása (szerk. Keszthelyi Gyula. Bp., 2000. 336-337.); Szórványosodó Székelyföld? In: uo. (Bp., 2000. 113–115.); A csángó-magyarok identitástudatának változásai. In: A nemzetiségi kultúrák az ezredfordulón. A VII. Nemzetközi Néprajzi Nemzetiségkutató Konferencia előadásai (szerk. Ando György. Békéscsaba 2001. 639–644.); Adatok a székely örökség történetéhez. In: A székelység története a 17–19. században (vál. és összeáll. Egyed Ákos és Magyari András. Csíksz., 2001. 294–319.); A gyergyói társadalomszerkezet alakulása a XVII. század végéig. In: Historia manet. Demény Lajos emlékkönyv (szerk. Violeta Barbu, Tüdős S. Kinga. Buk. 2001. 209–226.); A gyergyóremetei borvízfürdő. In: A Kárpát-medence ásványvizei. III. nemzetközi tudományos konferencia (szerk. Makfalvi Zoltán et. al. Csíksz. 2006); Gyergyói viszonyok a Rákóczi-féle szabadságharc idején. In: Évfordulós tanácskozások (Szatmárnémeti, 2007. 127–136.); Megmaradásunk lehetőségei a Gyergyói-medencében. In: Megmaradásunk esélyei (Csíksz., 2005. 59–178.); Erdélyi örmény települések a XVII. század végétől a XIX. század közepéig. In: Oraşe şi orăşeni (szerk. Ionuţ Costea et. al. Kv. 2006);  Az 1581. évi gyergyószentmiklósi falutörvény. In: Emlékkönyv Egyed Ákos születésének nyolcvanadik évfordulójára (szerk. Pál Judit, Sipos Gábor. Kv., 2010);

 

Szerkesztés

Megmaradásunk esélyei (szerk. Csíksz., 2005);

 

Irodalom

Pillich László: Gyergyó-vidéki történelem diákszemmel. Igazság 1981. jún. 17.