Kolozsvár/Cluj Napoca, Rózsa u./str. Samuil Micu 12A/3     0040 264 597 450

Haáz Ferenc (Székelyudvarhely, 1913. márc. 18. 1944 őszén, Szovjetunió) etnográfus. ~ Ferenc Rezső fia, ~ Sándor öccse. Szülővárosában a Róm. Kat. Főgimnáziumot végezte (1930), a kolozsvári egyetemen földrajztermészetrajzi (1937), Budapesten néprajzi tanulmányokat végzett, itt szerzett doktorátust (1941). Előbb tanár a Székelyudvarhelyi Református Kollégiumban, majd egyetemi tanársegéd Kolozsvárt a néprajzi tanszéken. Bulgáriában járt tanulmányúton (1943).

Részt vett az *Erdélyi Fiatalok szerkesztésében, az *Ifjú Erdély munkatársa. A székely néprajzkutatás nagy ígérete volt: 1937-ben Parajd községről és sóbányájáról írta egyetemi dolgozatát, szaktanulmányait erdélyi hímzésekről s a korondi fazekasmesterségről a budapesti Néprajzi Értesítő közölte, tanulmánya a varsági pele- és mókusfogásról a Közlemény az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárából 1941-es I. kötetében jelent meg.

Önálló kötete: Udvarhelyszéki famesterségek (87 rajzzal és fényképpel, Kv. 1942). Dolgozata a Gusti-féle *falukutatás módszeréről (1943) kéziratban maradt.

Méhes György: Bizalmas jelentés egy fiatalemberről. 1982. 19092.

Haáz Ferenc (Székelyudvarhely, 1913. márc. 18. – 1944 őszén, Szovjetunió) etnográfus. Haáz Ferenc Rezső fia, Haáz Sándor öccse. Szülővárosában a Róm. Kat. Főgimnáziumot végezte (1930), a kolozsvári egyetemen földrajz-természetrajzi (1937), Budapesten néprajzi tanulmányokat végzett, itt szerzett doktorátust (1941). Előbb tanár a Székelyudvarhelyi Református Kollégiumban, majd egyetemi tanársegéd Kolozsvárt a néprajzi tanszéken. Bulgáriában járt tanulmányúton (1943).

Részt vett az Erdélyi Fiatalok szerkesztésében, az Ifjú Erdély munkatársa. A székely néprajzkutatás nagy ígérete volt: 1937-ben Parajd községről és sóbányájáról írta egyetemi dolgozatát, szaktanulmányait erdélyi hímzésekről s a korondi fazekasmesterségről a budapesti Néprajzi Értesítő közölte, tanulmánya a varsági pele- és mókusfogásról a Közlemény az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárából 1941-es I. kötetében jelent meg.

 

Munkái

Adatok a korondi fazekas mesterséghez (Bp., 1940); A Néprajzi Múzeum erdélyi vászon-hímzésanyaga (Palotay Gertrúddal, Szabó T. Attilával. Bp.–Karcag, 1940); Szuszék készítés az Udvarhely megyei Varságon és Siklódon (Bp.–Karcag, 1941); Udvarhelyszéki famesterségek (87 rajzzal és fényképpel. Kv., 1942; újrakiad. Szudvh., 1997);  Dolgozata a Gusti-féle falukutatás módszeréről (1943) kéziratban maradt.

 

Gyűjteményes kötetekben

Udvarhelyszéki famesterségek. In Régi famesterségek. Válogatott néprajzi és művészettörténeti tanulmányok (vál., szerk. és az előszót írta Zelnik József. Bp., 1981. 14–49.); Az érintett érdekeltek dönthessenek. In Korszerű mezőgazdasági érdekvédelem (Bp., 1989. 10–13.); Fajátékoktól a faműves mesterségig. Készült a Hon- és Népismeret – Népi Játék, a Játszóházi Foglalkozásvezető, a Népi Játék- és Kismesterség Oktató Képző hallgatói részére (Szeri József et al. Bp. 1999);

 

Irodalom

Méhes György: Bizalmas jelentés egy fiatalemberről. 1982. 190–192.

Címkék:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük