Hary Béla (Szilágysomlyó, 1934. okt. 2.) zeneszerző. Kolozsvárt a Zenei Líceumban érettségizett (1952), a Gheorghe Dima Zenekonzervatóriumban karmesteri és zeneszerzői diplomát szerzett (1958), ugyanitt óraadó tanár (196067 és 197681). Az *Állami Magyar Opera karmestere 1956 óta, majd igazgatója (197377). Bel- és külföldi városokban sikerrel vendégszerepel.
Szerzeményeit túlnyomórészt színpadi előadásra szánta. A kolozsvári színházaknak kísérőzenét szerzett *Marton Lili Taligás király (1959), Heltai Jenő A néma levente (1961), Shakespeare Makrancos hölgy (1962), Mihnea Gheorghiu Patetica ’77 (1977), Örkény István Tóték (1980) és Labiche Olasz szalmakalap (1982) c. színművéhez. Az *Állami Magyar Opera mutatta be 1975-ben Sárga rózsa c. Jókai-balettjét, 1980-ban Hófehérke és *a hét törpe c. táncjátékát (egy változata hanglemezen is megjelent) s 1982-ben Caragiale-musicaljét, a Farsangot; utóbbit románul is eljátszották a konzervatórium hallgatói.
Szerzett irodalmi vonatkozású kamaraműveket is, így dalokat Petőfi és Arany verseire.
Fehérvári László: Egy operaház arcai. H. B. *Utunk 1978/37; uő: Tanuljunk meg "musical"-ül. *Utunk 1982/15. Terényi Ede: Arcképvázlatok. H. B. *Igaz Szó 1983/5.
Szerzeményeit túlnyomórészt színpadi előadásra szánta. A kolozsvári színházaknak kísérőzenét szerzett Marton Lili Taligás király (1959), Heltai Jenő A néma levente (1961), Shakespeare Makrancos hölgy (1962), Mihnea Gheorghiu Patetica ’77 (1977), Örkény István Tóték (1980) és Labiche Olasz szalmakalap (1982) c. színművéhez. Az Állami Magyar Opera mutatta be 1975-ben Sárga rózsa c. Jókai-balettjét, 1980-ban Hófehérke és a hét törpe c. táncjátékát (egy változata hanglemezen is megjelent) s 1982-ben Caragiale-musicaljét, a Farsangot; utóbbit románul is eljátszották a konzervatórium hallgatói.
Szerzett irodalmi vonatkozású kamaraműveket is, így dalokat Petőfi és Arany verseire.
Díjai: Toscanini-emlékérem (Párma, 1970); a Bartók Emlékbizottság elismerő oklevele és emlékérme (1981); a Magyar Köztársaság Tisztikeresztje (1993); Ruzitska-Vándordíj (1994); EMKE Erkel-díj (1996.); a Kolozsvári Magyar Opera díszoklevele, örökös tagságot (1998); Ipó László Közművelődési Alapítvány tiszteletbeli tagja (1999); Sík Ferenc-díj (Békés Megye Önkormányzata, 2000); a Caragiale-év alkalmával a kolozsvári polgármesteri hivataltól emlékplakettje (2002); „Hűséges Szolgálás” Nemzeti Érdemrend (2003); Pro Cultura Hungarica emlékplakett (2004); Babeș–Bolyai Tudományegyetem díszdoktora (2005); Szilágysági Magyarok díszoklevél (Szilágysomlyó, 2009)
Zenés színpadi művek
Taligás király. Színpadi kísérőzene Marton Lili darabjához (1959)
A néma levente. Színpadi kísérőzene Heltai Jenő darabjához (1961)
A makrancos hölgy. Színpadi kísérőzene Shakespeare darabjához (1962)
Patetica ’77. Színpadi kísérőzene Mihnea Gheorghiu darabjához
Tóték. Színpadi kísérőzene Örkény István darabjához.
Olasz szalmakalap. Színpadi kísérőzene Labiche vígjátékához.
Sárga rózsa. Balett Jókai Mór nyomán Horváth Béla librettójára (1975)
Hófehérke és a hét törpe. Balett Perrault meséje alapján (1980)
Farsang. Musical Ion Luca Caragiale nyomán (1982)
Játékparádé. Balett
Zenekari- és kamaraművek
Mișcări coreografice. Bemutatta a Kolozsvári Filharmónia 1975-ben
Holokauszt. Szimfonikus költemény
Tíz darab zongorára (1979)
Öt Petőfi-költemény népdalváltozatának feldolgozása énekhangra és zongorára. Román nyelven is (Alku, Temetésre szól az ének, Hortobágyi kocsmárosné, Fürdik a holdvilág az éj tengerében, Megy a juhász a szamáron)
Két Arany-költemény megzenésítése
Tizenegy gyermekdarab
Három zongoradarab jazzritmusban
Két zongoradarab In memoriam Bartók Béla (Meditazione, Toccata)
Irodalom
Fehérvári László: Egy operaház arcai. H. B. Utunk 1978/37; uő: Tanuljunk meg „musical”-ül. Utunk 1982/15. Terényi Ede: Arcképvázlatok. H. B. Igaz Szó 1983/5. – Nagy-Hintós Diana: Hary Béla. Kolozsvár, 2008.