Kolozsvár/Cluj Napoca, Rózsa u./str. Samuil Micu 12A/3     0040 264 597 450

Horváth Béla (Borosjenő, 1927. ápr. 23. 1981. szept. 5. Kolozsvár) színművész, műfordító. Középiskoláit Aradon, Gyulafehérváron, majd Nagyváradon végzi (1945); felsőfokú tanulmányait 1947-ben kezdi a kolozsvári Színművészeti Főiskolán, ahol megszerzi a színészi, majd rendezői képesítést. 1948-tól haláláig megszakítás nélkül a kolozsvári *Állami Magyar Színház tagja, közben az *Állami Magyar Opera rendezője is (195565).

Első írása Gyönyörű pálya címen az Igaz Szóban jelent meg (1956). Az *Utunk, Igaz Szó, *Dolgozó Nő s napilapok közölték cikkeit, karcolatait; az Igazságban jelent meg Emlékszel? c. sorozata, amelyben emlékiratszerűen örökítette meg a színi pálya eseményeit, problémáit, egyéniségeit, történeti mozzanatait (1981). Lefordította Horia Lovinescu Ulmi fény c. színművét (1955) és F. ComişelNicu Constantinescu London csillaga c. operettjét (1978).

Mint rendező színre vitte Deák Tamás, Méhes György, *Fodor Sándor több darabját, s először mutatta be eredeti szöveggel hivatásos színpadon Bornemisza Péter 1558-as Szophoklész-átdolgozását, a Magyar Elektrát (1974). Balett-librettót írt *Hary Béla zenéjére Jókai Sárga rózsa c. regénye nyomán (1975).

Marosi Péter: Nagyobb a nyelved a fejednél. Az Elektra-előadásról. *Utunk 1974/15. Banner Zoltán: H. B. Nekrológ. *Utunk 1981/37.

Horváth Béla (Borosjenő, 1927. ápr. 23. – 1981. szept. 5., Kolozsvár) – színművész, műfordító. Középiskoláit Aradon, Gyulafehérváron, majd Nagyváradon végezte (1945). Felsőfokú tanulmányait 1947-ben kezdte a kolozsvári Színművészeti Főiskolán, ahol megszerzi a színészi, majd rendezői képesítést. 1948-tól haláláig megszakítás nélkül a kolozsvári Állami Magyar Színház tagja, közben az Állami Magyar Opera rendezője is (1955–65).

Első írása Gyönyörű pálya címen az Igaz Szóban jelent meg (1956). Az Utunk, Igaz Szó, Dolgozó Nő és napilapok közölték cikkeit, karcolatait; az Igazságban jelent meg Emlékszel? c. sorozata, amelyben emlékiratszerűen örökítette meg a színi pálya eseményeit, problémáit, egyéniségeit, történeti mozzanatait (1981). Lefordította Horia Lovinescu Ulmi fény c. színművét (1955) és F. Comişel–Nicu Constantinescu London csillaga c. operettjét (1978).

Mint rendező színre vitte Deák Tamás, Méhes György, Fodor Sándor több darabját, s először mutatta be eredeti szöveggel hivatásos színpadon Bornemisza Péter 1558-as Szophoklész-átdolgozását, a Magyar Elektrát (1974). Balett-librettót írt Hary Béla zenéjére Jókai Sárga rózsa c. regénye nyomán (1975).

 

Főbb szerepei

Báró (Gorkij: Éjjeli menedékhely)
Rică Venturiano (Caragiale: Zűrzavaros éjszaka)
Tristan (Lope de Vega: A kertész kutyája)
Ligurio (Machiavelli: Mandragóra)
Katz páter (Hašek–Burian: Svejk)
Bicska Maxi (Brecht–Weill: Koldusopera)
Piperec (Farkas Ferenc: Csinom Palkó)
Miska (Szirmai Albert: Mágnás Miska)

Főbb rendezései

Bornemisza Péter: Magyar Elektra
Friedrich Dürrenmatt: János király
Déry Tibor – Presser Gábor: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról

 

Irodalom

Marosi Péter: Nagyobb a nyelved a fejednél. Az Elektra-előadásról. Utunk 1974/15. – Banner Zoltán: H. B. Nekrológ. Utunk 1981/37.

Címkék:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük