Horváth Endre (Menyő, 1912. nov. 13.) orvosi szakíró. A kolozsvári Piarista Gimnáziumban érettségizett (1929), oklevelét ugyanitt az egyetem orvosi karán szerezte (1937); Budapesten szakosította magát, 1940-től *Haynal Imre gyakornoka, majd tanársegéde Kolozsvárt. 1945 szeptemberétől a marosvásárhelyi *OGYI keretében folytatta pályáját; 1948-tól egyetemi előadótanár, 1957-től professzor, docens doktor (1965), belklinikai osztályvezető főorvos, az RSZK érdemes orvosa. Nevéhez fűződik a kétéves ápolónőképző iskola létrehozása és a kovásznai szív- és érrendszeri rehabilitációs kórházszanatórium megszervezése.
Magyar, román, német, angol, orosz, olasz szakfolyóiratok (köztük az EME Orvostudományi szakosztályának Értesítője, Orvosi SzemleRevista Medicală, Orvosi Hetilap, Viaţa Medicală, Medicina Internă, Revue Roumaine de Medicine, Revista Medico-Chirurgică, Pediatria, Wiener Medizinische Wochenschrift, Acta Histochimica, Klinicseszkaja Medicina) munkatársa, napilapokban, rádión és TV-ben az egészségügy népszerűsítője. Számos nemzetközi tudományos értekezleten vett részt személyesen vagy dolgozatával (Stockholm, Prága, Bázel, Budapest, Berlin, Ungvár, Tokió, Hamburg, Malaga, Jeruzsálem, Moszkva). Fő kutatási területe a szív- és érrendszeri bántalmak, különösen az érelmeszesedés és infarktus, valamint a légzőszervi megbetegedések rehabilitációja. Hazai és külföldi kardiológiai és belgyógyászati társaságok tagja. Lefordította I. Turai Az orvosi gyakorlat sürgősségi kérdései c. munkáját (Száva Jánossal, 1952).
Munkái: Ápolónőképző iskolai jegyzet III. (Mv. 194748); Belgyógyászati diagnosztika (tankönyv, Dóczy Pállal közösen, négy kiadás, Mv. 195059); Belgyógyászati jegyzetek IIII. (Mv. 195159); Medicina internă (egységes tankönyv, társszerzőként A. Mogával, 1963; önállóan Mv. 1981).
Benke V. János: H. E. Tudományos Arcképcsarnok. *Művelődés 1933/9.
Magyar, román, német, angol, orosz, olasz szakfolyóiratok (köztük az EME Orvostudományi szakosztályának Értesítője, Orvosi Szemle – Revista Medicală, Orvosi Hetilap, Viaţa Medicală, Medicina Internă, Revue Roumaine de Medicine, Revista Medico-Chirurgică, Pediatria, Wiener Medizinische Wochenschrift, Acta Histochimica, Klinicseszkaja Medicina) munkatársa, napilapokban, rádión és TV-ben az egészségügy népszerűsítője. Számos nemzetközi tudományos értekezleten vett részt személyesen vagy dolgozatával (Stockholm, Prága, Bázel, Budapest, Berlin, Ungvár, Tokió, Hamburg, Malaga, Jeruzsálem, Moszkva). Fő kutatási területe a szív- és érrendszeri bántalmak, különösen az érelmeszesedés és infarktus, valamint a légzőszervi megbetegedések rehabilitációja. Hazai és külföldi kardiológiai és belgyógyászati társaságok tagja. Lefordította I. Turai Az orvosi gyakorlat sürgősségi kérdései c. munkáját (Száva Jánossal, 1952).
2001. december 23-án a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem vezetősége köszöntötte a 90 és a 80 évet megért professzorait, tiszteletbeli professzori oklevéllel tüntették ki a nagy öregeket, köztük oklevelet és emlékplakettet nyújtottak át a 90. életévébe lépő Horváth Endrének (és a 87 éves Kasza Lászlónak, a 91 éves Dóczy Pál Istvánnak, a 90 éves Puskás Györgynek).
Tagság: OTT, Romániai Kardiológiai Társaság, Nemzetközi Belgyógyászati Társaság, Európai Kardiológiai Társaság, RMDSZ
Munkái
Ápolónőképző iskolai jegyzet I–II. (Mv., 1947–48); Belgyógyászati diagnosztika (tankönyv, Dóczy Pállal közösen, négy kiadás, Mv., 1950–59); Belgyógyászati jegyzetek I–III. (Mv., 1951–59); Belgyógyászat (egy. jegyzet, többekkel. Mvh., 1983)
Idegen nyelven
Medicina internă (egységes tankönyv, társszerzőként A. Mogával, 1963; önállóan Mv., 1981); Curs de medicină internă (többekkel. Mvh., 1981)
Fordítás
I. Turai: Az orvosi gyakorlat sürgősségi kérdései c. munkáját (Száva Jánossal. Buk., 1952)
Irodalom
Benke V. János: H. E. Tudományos Arcképcsarnok. Művelődés 1983/9.