Kölcsey Egyesület 1. Aradon 1881-ben alapított s hivatalosan 1882. jan. 22-én alakult közművelődési egyesület. Az I. világháború végéig Tabajdy Károly, Varjassy Árpád, majd Dálnoky Nagy Lajos volt az elnöke, első titkára *Márki Sándor történész. A ~ 1888-ban külön bizottságot alakított az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ereklyéinek összegyűjtésére, s megbízásából készült el és *jelent meg Arad város és vármegye monográfiája. Kezdeményezésére épült fel 1913-ban a Kultúrpalota, ahol közgyűlésének 1903. évi határozatával a ~ Arad városának adományozott 45 000 kötetes könyvtára és összes gyűjteménye, így az aradi vértanúk emlékanyaga is elhelyezést nyert. Kiadták az aradi vértanúk albumát (1890-1902), obeliszkkel jelölték meg a kivégzések helyét.
Az I. világháború előtt a ~ iskolákat segélyezett, tanulókat is jutalmazott, rendszeresen *jelentetett meg évkönyveket s a Mikszáth-alapból aradi írók műveit jutalmazta. 1919-ben indult és két évfolyamot ért meg az egyesület *Szezon c. irodalmi lapja *Kócsy Jenő és Boda Andor szerkesztésében. Az elnöki tisztséget 1928-ig Boross Lajos, utána *Krenner Miklós és Fischer Aladár, 1943-tól *Olosz Lajos viselte. A két világháború között rendezett előadássorozatokon, felolvasó délutánokon és előadóesteken a helyi és erdélyi irodalom jelesei léptek fel, így Berde Mária, Fekete Tivadar, Gáldi László, Horváth Imre, *Krenner Miklós, Nagy Dániel, Raffy Ádám, Szántó György, Tabéry Géza, Tamási Áron. Megemlékeztek az egyetemes és a magyar irodalom kiváló alkotóinak évfordulóiról, a helyi irodalom támogatására pályázatokat írtak ki, s 1921-től közös tárlatokon rendszeresen bemutatták az aradi képzőművészek, így Balla Béla, Balla Frigyes, Hajós Imre, Nagy Oszkár, Pataky Sándor, Sima Dezső, Wolf Károly munkáit. Az egyesület 1931. nov. 15-én ünnepelte meg fennállásának félszázados évfordulóját.
A ~ az anyák számára orvosi, az ifjúságnak "Életiskola" c. alatt tájékoztató tanfolyamokat nyitott, s a *Blédy Géza szerkesztésében, *Olosz Lajos, *Berthe Nándor és *Puhala Sándor segédletével elindított *fecskés könyvek kiadásával hozzájárult a magyar műveltség fenntartásához az Antonescu-rendszer éveiben (1943-44). Utolsó titkára Ficzay Dénes, egészen a ~ feloszlatásáig (1948).
Az 1989-es forradalom után *Pávai Gyula tanár elnökletével újjáalakult, megrendezte az 1990. márc. 15-i ünnepségeket, nyelviskolákat nyitott, ifjúsági és kamaraszínházat szervezett, újraindította a *Havi Szemle c. kulturális folyóiratot, mely 1991-től a *Jelen c. napilap mellékleteként *jelenik meg.
(U. J.)
Lendvay Ferenc-Gellér János: A százéves Arad. 1834-1934. Arad. é.n. Ficzay Dénes: A Kölcsey Egyesület évszázada. *Művelődés 1981/12.
2. Nagykárolyban 1897 őszén alakult meg a ~. Első elnöke Falussy Árpád főispán, alelnöke *Cseh Lajos plébános. Műsorok, ünnepségek rendezése mellett gondot fordított a helyi kulturális hagyományok ápolására. Felállította a városban Kölcsey Ferenc és Kossuth Lajos szobrát (mindkettő Kallós Ede alkotása), és 1899-ben, Petőfi halálának félszázados évfordulóján márványtáblával örökítette meg az Arany Szarvas és Arany Csillag fogadók falán nagykárolyi látogatásainak emlékét. Ugyancsak a ~ kezdeményezte a piarista rendház falán Révai Miklós nyelvtudós és a "branyiszkói hős", Erdősi Imre emléktáblájának elhelyezését. A vármegyeháza épületében Kölcsey-emlékszobát rendeztek be. Ebben az időszakban a ~ lelke *Kovács Dezső műfordító-tanár és Poór János.
1920 után Komáromi Lajos nyomdász, a *Nagykároly és Vidéke szerkesztője élesztette fel egy újabb évtizedre a ~ munkáját, megrendezve *Benedek Elek és a fiatal székely írók nagykárolyi fellépését (1928). Az egyesület tevékenysége a 20-as évek végétől a közöny és a hatóságok akadékoskodásai miatt ellanyhult, csak 1940 után kerül sor néhány figyelemreméltó rendezvényre, így Sík Sándort látják vendégül (1942). Elnök a két világháború között Lestyán Ödön ügyvéd. Tényleges munka azonban már nem folyik, a ~ felélesztésére a II. világháború óta még csak kísérlet sem történt.
(F. I.)
Jakab Ödönnek a nagykárolyi Kossuth-szobor felavatásakor mondott beszédét közli Kisfaludy Társaság Évlapjai. Bp. 1900/32.