konstruktivizmus az I. világháború végén Oroszországban jelentkezett *avantgarde *művészeti irányzat. Klasszikus korszaka az 1917 és 1927 közötti évekre tehető. Követői a technika és a *művészetek viszonyának átértékelésével, korszerű anyagok és formák felhasználásával az egyén helyett a közösséget szolgáló új *művészet megteremtésére törekedtek.
Számos manifesztumuk és vitairatuk közül Kassák Lajos képletszerű meghatározását idézzük: "Nem tudunk többé elhelyezkedni az adott keretek között sem a társadalomban, sem a *művészetben. Nem akarunk a régiből újat komponálni. A *mi *korunk a konstruktivisták kora. *Művészet, tudomány, technika egy ponton érintkeznek. Az új forma az architektúra." A mozgalom eredményeit leghatásosabban az építészet a Bauhaus gyümölcsöztette.
Tágabb értelemben a stíluskorszak időhatárain túl is a ~ körébe sorolhatók a mértani elemekből építkező, a szerkezetet hangsúlyozó művek.
Erdélyben a brassói Mattis- Teutsch János *művészetének egyik jelentős korszaka illeszkedik be a ~ stílusirányzatába. Ugyanő behatóan foglalkozott a mozgalom elméleti kérdéseivel is. Kapcsolat épült ki Mattis-Teutsch, Kassák és az *avantgarde szellemű bukaresti Contimporanul köre között. A ~ történeti és alkotói kérdéseihez értékes adatokat szolgáltatnak a régi *Korunkban közölt elméleti és kritikai írások Dienes László, Erg Ágoston, Kállai Ernő, Genthon István, Hevesy Iván, Moholy-Nagy László, *Antal János tollából.
*Művészetünkre később is hatással voltak a mozgalom maradandó eredményei, így a sík-~ egyik válfajaként jelentkezett képarchitektúra. Ide gyökereznek Heim András grafikái.
(M. J.)
b. i.: A forradalmi kassákizmus. A Jövő Társadalma 1930/2. Mattis-Teutsch: Kunstideologie. Potsdam 1931. Kántor Lajos: Új látás új világkép. Közli Korunk Évkönyv 1976. Heim András: Kassák Lajos igaza. *Korunk 1988/2.