Makkay Domokos (Gyergyószentmiklós, 1896. júl. 26. 1975. ápr. 26. Marosvásárhely) politikai író. A marosvásárhelyi Róm. Kat. Gimnáziumban érettségizett, jogi tanulmányait Kolozsvárt kezdte, doktorátust Szegeden szerzett (1920). Ügyvédi gyakorlatot folytatott szülővárosában, ahol a *Székely Szó társszerkesztője (1920-22). Cikkeit a Zord Idő, Napkelet, Keleti Újság, *Brassói Lapok közölte. Az *OMP vezetőségi tagja, de mint a Krenner-féle reform-csoport híve szembekerült a pártvezetőséggel. A Iorga-kormány idején Gyergyószentmiklós "interimár" vagyis ideiglenes polgármestere (1931-32), bevezetve a helyi papírpénz-asszignatákat városi munkálatok fizetésére. *Barátság fűzte Kacsó Sándorhoz. Az általa alapított Magyar Gazdasági Szövetség önálló kísérletet *tett a román demokrata körökkel való együttműködésre abban a regionális-transzilvanista szellemben, melyet Erdélyi káté c. füzetében már pályája kezdetén így fejezett ki: "Erdély szíve hármas kebelben ver, *Erdély nyelve a három nemzetiségi nyelv, az *erdélyi ember három nyelven beszél, háromnak szívével érez!" A Horthy-rendszer idején társadalmilag háttérbe szorították, 1945-től Marosvásárhelyen, Galócáson, Csíkszeredában, Erdőszentgyörgyön, végül szülővárosában üzemi jogtanácsos. Halálos autószerencsétlenség érte.
Kötete: Erdélyi káté. Gondolkozó emberek számára (Gyergyószentmiklós 1922).
Mikó Imre: Huszonkét év. Bp. 1941. 66, 158. Kacsó Sándor: Fogy a virág, gyűl az iszap. Önéletrajzi visszaemlékezések II. 1974. 87, 101, 104, 278, 371. Demeter János: Századunk sodrában. 1975. 206-07.