Orosz Lujza (Krasznahorvát, 1926. dec. 4.) színművésznő. Középiskoláit Szilágysomlyón végezte, majd a kolozsvári Magyar Művészeti Intézet tehetségkutató versenyén bekerült a színművészeti szakra (1946), s a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán végzett 1950-ben. Már 1948-tól a kolozsvári *Állami Magyar Színház tagja; innen ment nyugdíjba 1977-ben. Közben munkatársa a kolozsvári *rádió magyar stúdiójának (1948-tól), tanársegéd a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán (1950-54), annak Marosvásárhelyre költöztetése után pedig a kolozsvári Gheorghe Dima Zenekonzervatóriumban a beszédtechnika tanára (1954-57).
Főbb alakításai: a Bánk bánban Gertrudis (1954), a Csongor és Tündében az Éj Királynője (1947), A kőszívű ember fiaiban özvegy Baradlayné (1956), *Barta Lajos Zsuzsi c. darabjában a női főszerep (1957), az Antigonéban Hekabé (1959), a Három nővérben Olga (1955), az Euripidész és Sartre nyomán írott Illyés Gyula-féle Trójai nőkben Hekabé (1967), Csávossy György Kemény Zsigmond Özvegy és leánya c. regénye nyomán írott darabjában Tarnóczyné (1977).
1992-ben a kolozsvári *Állami Magyar Színház örökös tagja lett, s ugyanabban az évben megkapta az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Poór Lili-díját, majd 1994-ben a kisvárdai határontúli magyar színházi fesztiválon életműdíjjal tüntették ki.
Látó Anna: Szerencsés találkozás. *A Hét Évkönyve 1976. Bárdos Mária-Kelemen Hunor-Szabó Kinga: A színész válasza. *Korunk 1995/5.
(P. Á.)