Péter Vass Ferenc (Kolozsvár, 1909. jan. 29. 1988. aug. 16. Kolozsvár) építészeti szakíró. Szülővárosa piarista gimnáziumában érettségizett, a budapesti Ybl Miklós Építészeti Főiskolán szerzett diplomát (1930). Tervező mérnöki és műszaki vezetői beosztásokban dolgozott; tanított a kolozsvári építészeti szakközépiskolában, majd a kolozsvári Tartományi Építkezési Tröszt vezető mérnöke nyugdíjazásáig (1969). Jelentősebb kivitelezett épülettervei: az aradi, lupényi és petrozsényi betegsegélyző rendelőintézetei, a kolozsvári porcelángyár ipari épülete, valamint az Armătura és Dermata gyár üzemrészlegei.
Első írása az új építési munkamódszerekről szól (1951). Szakcikkei *A Hét és az *Igazság hasábjain jelentek meg. A *Korunk közölte Fatemplomok és haranglábak (1976/10), Valentiny-emlékek (1980/6) és Régi és új építészettörténeti művekről (1980/12) c. tanulmányait; az 1980-as *Korunk Évkönyv összefoglaló számbavételét *Erdély parasztvárairól. Népi építészetünk értékei c. vitát provokáló értekezésével a budapesti Élet és Tudományban jelentkezett (1982/24).
(B. E.)