Projektograph Janovics (PROJA) filmforgalmazó vállalat, amely a magyar filmgyártást útnak indító *Janovics Jenő első sikerei nyomán alakult az ő kolozsvári stúdiójában gyártott filmek magyarországi és nyugati forgalmazására.
Janovics maga emlékeztet arra, hogy miként a magyar színjátszás is "csak akkor tudott gyökeret verni", amikor "az *Erdélyből hozott mag kikelt és virágba szökkent", úgy a film születése idején is "megint *Erdély volt az, amely legelőször találta meg az utat, amely irányt mutatott, s ha a világháború nyomán beállott politikai változások nem állították volna meg ívelésében, akkor az *Erdélyben elvetett magból kiterebélyesedett volna a »jellegzetes« magyar film" (A Hunyadi téri színház. 245).
Az első Janovics-filmek (*film és irodalom) készítése 1913-14-ben kezdődött. A Sárga csikót, amelyből 137 kópia készült, s elsőnek járta be Európát, 1914. jan. 24-én mutatták be. A film technikai kivitelezője a párizsi Pathé cég volt, s ugyancsak ők voltak a készülő filmek külföldi forgalmazói is. Amikor azonban a film meghamisított és Bukarestben magyarellenes irredenta célokra felhasznált változata miatt szakításra került sor a Pathé céggel, Janovics létrehozta a ~-ot, s már a második filmtől, a Tóth Ede színműve alapján készült Tolonctól kezdve ez volt filmjeinek forgalmazója.
A filmstúdió fennállásának öt éve alatt Janovics adatai szerint 48 némafilmet készített, amelyek közül a Gyónás szentsége (Janoviccsal, Berky Lilivel és Laczkó Arankával a főszerepekben) "évtizedeken át az egyik legkedveltebb, újra és újra műsorra tűzött darabja volt az európai metropolisok mozgószínházainak". Európai sikerrel játszották a Szomaházy István szövege alapján készült, Korda Sándor rendezte Mesék az írógépről c. filmet, valamint a Kölcsönkért csecsemőt, amely amint szintén Janovics írja "egy amerikai bohózat témáját dolgozta fel, s mégis jellegzetesen magyar film maradt, s mint ilyent Prágában a legnagyobb moziban hat hétig egyfolytában játszották" (i.m. 254). Ezeket a filmeket nem csak az *tette "magyarokká", hogy soknak a helyszíne Kolozsvár, Torockó, Felek, Sztána, Szászfenes volt mint amolyan "mozifalvak", hanem az a világ, amelyet a filmek alapjául, a forgatókönyvek indítékául szolgáló művek (Arany János, Petőfi Sándor, Katona József alkotásai, Csepreghy Ferenc, Szigeti József, Szigligeti Ede, Tóth Ede népszínművei, Bíró Lajos, Bródy Sándor, Csíky Gergely, Herczeg Ferenc, Molnár Ferenc irodalmi alkotásai) árasztottak magukból, s nem utolsósorban a rendezés és a színészi alakítás. A ~ által forgalmazott némafilmek indították el a világhírre szert *tett *Kertész Mihály (Michael Curtis) és Korda Sándor (Alexander Korda) pályáját.
*Janovics Jenő tudatosan törekedett művésziségre, s ezt filmjeinek erőteljes színpadi játékával érte el, meghaladva a némajáték-művészetet. A ~ forgalmazta filmek ugyanakkor jelentős bevételt is hoztak a kolozsvári magyar színháznak, s ez "lehetővé *tette, hogy az államtól és a várostól semmivel sem támogatott Hunyadi téri színház műsora magasabb színvonalra emelkedjék, mint a fővárosi állami színházak teljesítménye". "Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni írja tovább Janovics , hogy a színtársulat valamennyi tagja számára igen jelentékeny jövedelemtöbbletet jelentett a filmfelvételeken való részvétel" (i. m. 256).
A ~ már a háború alatt Corvinra, majd Transsylvaniára változtatta a nevét, s rövid ideig még az államfordulat után is működött. Janovics filmgyárában 1920-ban is készült film A két árva címmel, *Incze Sándor drámája alapján, Poór Lilivel a főszerepben, majd 1921-ben a Világrém, *Gyalui Jenő forgatókönyve alapján, C. Levaditi orvosprofesszor közreműködésével, Fekete Mihállyal a főszerepben. Dokumentumfilme is volt a stúdiónak: Kolozsvár város látképe, amely bemutatta *Erdély fővárosának szépségeit. Ezzel azonban véget is ért a Janovics-filmstudió története.
Janovics Jenő: A Hunyadi téri színház [1942]. *Senkálszky Endre bevezetőjével, Kötő József utószavával és jegyzeteivel. Kv. 2001. 243-259. Török László: Janovics Jenő filmjei az emlékezet vásznán. *Korunk 1968/6. Jordáky Lajos: Az *erdélyi némafilmgyártás története (1903-1930). A képanyagot előkészítette Csomafáy Ferenc és Szabó Dénes. 1980.
(D. Gy.)