Reményi Sándor matematikai és pedagógiai szakíró. Középiskoláit szülővárosában, a volt Református Kollégiumban végezte (1951), majd a Bolyai Tudományegyetemen szerzett tanári diplomát (1954). Tanított a nagykárolyi Elméleti Líceumban (1954-1968), a kolozsvári 3. sz. Líceumban (1968-1972); 1973-1974-ben szerkesztője volt Bukarestben a Tanügyi Újságnak, majd Kolozsvárra visszatérve tanár a Tanártovábbképző Intézetben, illetve 1977-től nyugdíjazásáig (1994) a Babeş-Bolyai Egyetemen.
Első írása az Előrében jelent meg 1954-ben a mesterségek szeretetéről. Ezt követően 1958-ig a lap állandó munkatársa. A Tanügyi Újságban 1972-1980 között mintegy 50 írása jelent meg a matematikatanítás kérdéseiről. Szakcikkeket közölt ezenkívül a budapesti Köznevelésben (1970), az Elemente de cercetare ştiinţifică c. gyűjteményes kötetben (Kv. 1980).
Több humoros írását közölte az Előre, az *Igazság és a Tanügyi Újság; nagykárolyi tanárkodása éveiben diákszínjátszó együttesekkel mintegy húsz előadást rendezett, konferált.
Önálló kötetei: Caiet cu probleme de matematică, rezolvate, date la examenele de definitivat în învăţământ (Kv. 1974), Módszertani alapfogalmak a matematika tanítására (1979; 1988), Învăţarea problematizată a aritmeticii în clasa a II-a (Mv. 1979).
Fordítóként jegyezte A tanító kézikönyve I. osztályos matematikakötetét (1981), a II. osztályos Matematika tankönyvet (1986); társszerzőként Rus Ileana-Silaghi Mariana mellett a Probleme rezolvate din manualul de geometrie şi trigonometrie în clasa a X-a (Kv. 1984) c. egyetemi jegyzetet.
(K. Z.)