Sall László (Nv., 1961. márc. 8.) – Szülővárosában, az Alexandru Moghioroş Elméleti Líceumban érettségizett (1980); rögtön utána a helybeli Előregyártott Elemek Építővállalatnál helyezkedett el, fizikai munkásként. Egy évtized múltán, 1990-ben családegyesítés címén Svédországba telepedett ki.
Első írásai 1979-ben iskolája diáklapjában, a Diákszóban jelentek meg, később helyi és magyarországi lapokban közölt. 1979 és 1988 között két ízben is a nagyváradi Ady Endre Irodalmi Kör vezetőségi tagja volt. Versei a Fáklya, az Ifjúmunkás, az *Echinox hasábjain, az Ötödik évszak (Mv. 1980), valamint az Alapművelet c. (Buk. 1985) antológiákban jelentek meg; egy versét Seres Sándor román fordításában a nagyváradi Familia közölte. Lelkes szervezője volt a diákszínjátszásnak és az ifjúsági műkedvelő mozgalomnak. A *Kortárs Színpad 71 színjátszókör keretében Őszi monológ címmel 1988-ban színpadi játékot állított össze *Palocsay Zsigmond verseiből.
Svédországba távozása után sem szakadt meg kapcsolata a magyar művelődési élettel: alapító tagja a göteborgi Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Körnek, filmkrónikái, riportjai folyamatosan jelennek meg a magyar sajtóban, többek között a Székely Útkeresőben (1990). Társszerkesztője az Ady Endre Kör történetét felelevenítő interjúkötetnek (Péntek esti szabadságunk. Gittai Istvánnal és Szűcs Lászlóval, Nv. 1997).
Írói álneve: Lukács Zoltán.
Önálló kötetei: Lélegzetvétel (versek, Nv. 1988); …lem…(versek, uo. 1989); A gyermekkor vége (versek, Stockholm 2003); Híres vagy, hogyha ezt akartad (tanulmányok József Attiláról, Bp. 2005); …vége. Folytatás (versek, Stockholm 2008).
(T. E.)