Serényi József; családi neve: Steinfeld (Arad, 1905. febr. 7. – 1956. ápr. 24. uo.) – újságíró, szerkesztő, költő, novellista. Budapesten kezdte, Aradon fejezte be a reálgimnáziumot. Tizenhat éves korában szülővárosában verseskötetet adott ki. 1923-ban az aradi színház bemutatta A bűvös kard c. egyfelvonásos mesejátékát. 1923-tól az Aradi Közlöny, 1925-ben az *Erdélyi Hírlap munkatársa. 1925–27 között a Lugoson megjelenő Krassószörényi Lapok felelős szerkesztője, 1928–35 között a *Szalontai Lapok szerkesztője. Szerkesztésében látott napvilágot 1934-ben a Szalonta. Arany János városa c. kiadvány. 1935-ben tért vissza Aradra, az *Erdélyi Hírlaphoz. 1938–44 között megjárta a munkatáborokat. 1945 után Aradon a Teba gyár személyzeti osztályának vezetője, 1948-ig a kolozsvári *Igazság aradi tudósítója. 1951-től haláláig a Vörös Lobogó belső munkatársa volt. Irodalmi riportjait az *Utunk is közölte, jegyzeteit a bukaresti *rádió közvetítette.
Önálló kötetei: Örök szerenád (versek, *Steinfeld József néven, Arad 1921); Mimóza (novellák, uo. 1923); Víg és komoly írások (Lugos é. n.); Énekel az élet (versek, Arad 1936); Doktor Fájdalom (novellák, uo. 1939).
S. J. *Vasárnapi Újság 1924/16 = Erdélyi lapszerkesztők galériája. – Walter Gyula: S. J.: Így írok én. *Pásztortűz 1928/20.
(U. J.)