Szécsi András (Buk., 1934. febr. 15. – 1991. okt. 20. Mv.) – festőművész. A *gimnázium alsó osztályait Székelykeresztúron az Orbán Balázs Unitárius Főgimnáziumban végezte (1949), diplomát a tanítóképzőben szerzett (1953). Rajztanára, Gálfalvi Sándor már ekkor felismerte művészi tehetségét, így került a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola festészeti szakára. Három év után azonban az 1956-os magyar forradalommal kapcsolatos állásfoglalása miatt eltávolították az egyetemről. Ennek ellenére 1957-től már tagja a Romániai Képzőművészek Szövetsége Maros Megyei Fiókjának. Mesterei Teodor Harşia, Petre Abrudan, Kádár Tibor voltak, de tulajdonképpen a két nagy székely festőóriás (Nagy István és Nagy Imre) közvetett hatása sejlik fel alkotásain. 1957-től minden tartományi, ill. megyei tárlaton részt vett, 1959-től számos nagy sikerű egyéni kiállítást rendezett Székelykeresztúron, Marosvásárhelyen, Kolozsváron (itt többször is), 1973-ban New Yorkban. 1973-ban elnyerte az országos festészeti díjat és egy háromhónapos ösztöndíjjal Párizsban tehetett tanulmányutat. Ötvenedik születésnapjára rendezett, 35 festményét bemutató kiállításán egykori tanára, Gálfalvi Sándor és művésztársa, Balázs Imre méltatta pályáját.
A Székelyföld, a *Hargita tájainak megjelenítésétől eljutott az absztrakt expresszionizmus hangsúlyozásáig. Leggyakoribb témája a magányos fa, de kiváló portréfestő is.
1970–80 között a Marosvásárhelyi *Rádió magyar adásának külső munkatársa, a művészeti rovat egyik vezetője volt. Számos írása jelent meg a Vörös Zászlóban, az Előrében és *A Hétben.
Gh. Olariu: Sz. A. kiállítására. Vörös Zászló 1965. máj. 23. – Murádin Jenő: Sz. A. tájképei. *Igazság 1969. márc. 19. – Sütő András: A keserű-szemű festő. Ötágú Síp 1973. Újraközölve: Sikaszói fenyőforgácsok. Bp. 1987. – Nagy Zoltán: Sz. A. színei. *A Hét 1983/7. – Balogh József: A szülőváros tisztelgése. *Művelődés 1984/6. – Kántor Lajos: Az ítélet joga. *Utunk 1987/45. – Haller József: Sz. A. Romániai *Magyar Szó 1991. nov. 9–10. – Gábor Dénes: Sz. A. palettája. *Művelődés 1994/4.
(G. D.)