Magyar Szó 1. Szépirodalmi folyóirat. Első száma Nagyváradon 1919. jún. 15-én jelent meg mint a *Fehér Dezső szerkesztette *Nagyváradi Napló társlapja. Első szerkesztője Tabéry Géza, majd 1920 januárjától kezdve már román fennhatóság alatt Bíró László, később *Sipos Iván és Páter Ervin. Az első évfolyamból 28, a másodikból 15 szám jelent meg, az utolsó 1920. ápr. 11-én. A kis formátumú, tizenhat oldalas, gondosan szerkesztett hetilap, melynek címlapját *Mottl Román iparművész-tanár tervezte, széles munkatársi gárdát toborzott maga köré, nemes versenyben a *Zsolt Béla szerkesztésében szinte egyidejűleg indult *Tavasz irodalmi hetilappal.
Állandó munkatárs az akkor Nagyváradon tevékenykedő Csermely Gyula, Hilf László, Huzella Ödön és Nadányi Zoltán, rendszeresen küld írásokat Kolozsvárról Bárd Oszkár, Ligeti Ernő, *Reményik Sándor és Szentimrei Jenő, Nagyenyedről Berde Mária, Temesvárról Szabolcska Mihály; szerepel a szegedi Juhász Gyula, a debreceni Oláh Gábor, valamint a Belgrádba sodródott Manojlovics Tódor. A ~ felfedezettje P. Gulácsy Irén, akinek pályakezdő írásai itt jelennek meg. A lap Ady és a Nyugat modern törekvéseit folytatta.
Változatos rovataiban szó esik az erdélyi magyar színészet kezdeteiről, a *Szigligeti Társaság múltjáról, az *Ady Endre Társaság megalakítása körüli vitákról; arcképsorozatban elevenítik fel a bihari közélet jeles képviselőinek emlékét. *A Hét Fóruma időszerű kérdéseket feszeget, néhány számban a Gyermekeknek rovat is helyet kapott.
(T. E.)
Tabéry Géza: Emlékkönyv. Kv. 1930. S. Nagy László: Harc a végeken. Emlékirat. Kv. 1932. Magyar Szó *Tavasz (1919-1920) Antológia. Szerkesztette s a bevezető tanulmányt írta Kovács János. RMI. 1971.
2. Politikai napilap Nagyváradon. 1929-ben alapította Kövér Gusztáv, felelős szerkesztője Zágoni Dezső. Betiltása után *Árvay Árpád szerkesztésében Magyar Hírlap, később Erdélyi Magyar Szó, *Új Magyar Szó címmel folytatódik (1930-37). A szerkesztésben részt vesz Daróczi Kiss Lajos (1936-37).