Szegő Katalin (Nv., 1933. febr. 18. – 2005. jún. 16. uo.) – filozófiai szakíró. ~ György felesége. 1951-ben végezte szülővárosában a tanítóképzőt, majd a Bolyai Tudományegyetem Történelem–Filozófia Karán szerzett egyetemi oklevelet 1955-ben. 1977-ben elnyerte a filozófiai tudományok doktora címet, doktori értekezésének témája Somló Bódog társadalomfilozófiája volt.
1955–69 között a Bolyai Tudományegyetem, majd a BBTE filozófia tanszékén tanársegéd, 1969 után docensként filozófiatörténetet, erkölcstant, logikát adott elő. 1998-tól Nagyváradon, a Partiumi Keresztyén Egyetem újonnan létesített filozófia tanszékén professzor.
Első írása 1958-ban a Korunkban jelent meg; tanulmányait, esszéit a Studia Universitatis Babeş–Bolyai, Korunk, A Hét, Dolgozó Nő, Igazság, Tribuna közölte. Nagyobb tanulmányai jelentek meg a Látóhatár c. gyűjteményben (Buk. 1973), valamint a Ştiinţă, filozofie, ideologie (uo. 1974), Teme hegeliene (Kv. 1982) c. kötetekben. Társszerzője több, a líceumok számára írt logika, filozófia és lélektan tankönyvnek.
Válogatta, bevezető tanulmánnyal látta el és szerkesztette a Spinoza: Politikai tanulmány és levelek (Buk. 1979); Pascal: Gondolatok (uo. 1982); Henri Bergson: A nevetés (uo. 1992); Machiavelli A Fejedelem (uo. 1993); F. Nietzsche: A tragédia születése avagy görögség és pesszimizmus (Buk.–Kv. 1994) c. Téka-köteteket; a Remekírók Diákkönyvtára c. sorozat számára a Reneszánsz gondolkodók (Kv. 1995) és A felvilágosodás gondolkodói (uo. 1996) c. válogatásokat; gondozásában jelent meg Somló Bódog válogatott filozófiai tanulmányainak kötete (uo. 1998).
Tanulmányait Gondolatutak (uo. 2003) c. kötetében jelentették meg tanítványai.
Írói álneve: Eszká.
Aniszi Kálmán: Hagyományápolás és erkölcsi tartás. Beszélgetés Sz. K.-nal. *Utunk 1962. ápr. 22. – D. A: Reneszánsz gondolkodók. Kellék 1996/4–5. – Egyed Péter. Interjú Sz. K.-nal. Kellék 1996/4–5. – Kelemen Attila – Sz. K: Levélváltás. *Látó 1998/8–9. – Gáspár Emese: Egy induló sorozat margójára [Somló Bódog: Értékfilozófiai írások. Kv.–Szeged 1999]. *Erdélyi Múzeum 2000/1–2.
(K. N.)